Egy most indított fázis III klinikai vizsgálatban már beadta az első résztvevőknek új mRNS alapú influenza vakcináját a Moderna.

A szexuális úton terjedő fertőzések mind gyakoriságuk, mind az egyéni életminőségre és a reproduktív kapacitásra gyakorolt káros hatásaik miatt napjainkban is kiemelt figyelmet érdemelnének. Az utóbbi két évtized­ben számos, sajnálatos módon többnyire negatív fejlemény következett be e betegségcsoport területén, ami további súlyos problémákat vetíthet előre. Ezek közül a leginkább aggasztó, hogy a gonorrhoea kórokozója, a Gonococcus multirezisztens szuperbaktériumként nemrégiben az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO) magas prioritású listájára került mint az egyik olyan kórokozó, melynek kezelése hamarosan lehetetlenné válhat.

Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a humán papillómavírus (HPV) elleni vakcinák többféle HPV-altípussal szemben nyújtanak védelmet, mint amennyit korábban vélelmeztek.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte az agyhártyagyulladást okozó Neisseria meningitidis fertőzés profilaxisára szolgáló MenQuadfi oltóanyagot.

Már jóval az influenza szezon előtt közzétették az influenza elleni vakcináció legfrissebb javaslatait az USA-ban.

A Vaxigrip Tetra gyártója nemrég benyújtotta a várandósokkal végzett klinikai vizsgálatok eredményeit a törzskönyvezési hatóságokhoz, és kér­te, hogy a várandósok oltása mint indikáció megjelenjen a kísérő iratok­ban. A várandósok influenza elleni oltása nemcsak a kismamát védi az influenzaszezon alatt, de a placentán átjutó anyai ellenanyagok a születendő csecsemő számára is védelmet nyújtanak 3–5 hónapig.

A hatásosság érdekében 21 éves kor alatt be kell adni a három adagból álló HPV elleni védőoltást.

A védőoltással megelőzhető megbetegedések közül az influenza váltja ki a legtöbb vitát. Az influenza elleni vakcina ugyan nem tartozik a leghaté­konyabb védőoltások élmezőnyébe, alkalmazása mégis számos előnnyel jár, amint az a cikkből kiderül. Az influenza megelőzésének jelenleg ismert leghatékonyabb módja a védőoltás.

A betegek és közvetlen kontaktjaik immunizációja a mai napig csak szűk körben használt lehetőség a fertőzésmegelőzésre a szolidszerv- és csont­velőtranszplantáltak és a transzplantációra várók gondozásában. A bete­gek immunizálását a helyi jellemzőkkel kiegészített nemzetközi ajánlások szabályozzák. Az evidenciákkal megalapozott, klinikai tapasztalattal bő­vített gyakorlat alkalmazásában a legnagyobb biztonságra és optimális hatékonyságra kell törekedni.

Az influenzavírusok egyedülálló tulajdonsága a nagyfokú változékonyság. E nagyfokú változékonyság következtében már néhány hónap leforgása alatt képes jelentősen megváltoztatni az antigén-szerkezeti tulajdonságait, ami nagy kihívás elé állítja az oltóanyag fejlesztőit és előállítóit. Az elmúlt évtizedekben az oltóanyag előállításának módszertana folyamatosan fej­lődött, nyomon követve az influenzavírusok mutációs változásait, annak érdekében, hogy minden influenzaszezon kezdetén a lehető leghatéko­nyabb vakcina kerüljön az oltóorvosok kezébe.