Világunk digitális átalakulása megállíthatatlan. A neurogenetikai kérdé­sekben alkalmazott genomika az adatok mérete és összetettsége nyomán a mesterséges intelligencia (MI) aktív felhasználója, jórészt a genotípus-fenotípus összefüggések értelmezésekor, a variánsok és a (gyakran töme­gesen hiányos) bizonyítékok kombinálásakor. Az adatvezérelt egészségügyi ellátás kibontakozásához, a személyre szabáshoz a klinikai megfigyelések biztonságos megosztásával is hozzájárul.

A kényszerbetegség (OCD), a függőség és a depresszió terápiájában is használható a betegbarát módszer.

Az első, krónikus derékfájdalom miatt mélyagyi stimulációval kezelt vizsgálatának előzetes 6 hónapos eredményei szerint az eljárás csökkenti a fájdalmat, az opioidhasználatot és a fogyatékosságot. 

A folyamatos módszerrel szemben az adaptív kettős célpontú mélyagyi stimuláció a beteg igényei szerint állítja be a stimuláció intenzitását.

CE-jelölést kapott, így az Európai Unióban is forgalmazhatóvá vált az amerikai Boston Scientific cég Parkinson-kór kezelésére szolgáló Vercise Genus mélyagyi stimulátorának negyedik generációja.

Egy csuklón viselhető idegstimulátor segítségével csökkenthetők az esszenciális tremorban szenvedő betegek tünetei.

A visszatérő epilepsziás rohamok fő kockázati tényezői a két spontán görcsroham között eltelő >24 órás időköz, epileptiform eltérések az EEG-n, kóros agyi képalkotási eltérés, éjszakai görcsrohamok vagy epilepsziás tünetegyüttes. Gyermekkorban kulcsfaktor a kóros EEG, az epilepsziás tünetegyüttes, a súlyos koponyasérülés és a központi idegrendszeri bé­nulás. Az antiepileptikumok befolyásolhatják a kognitív teljesítményt és a viselkedést. Elhagyásuk 2–5 éves rohammentesség után megfontolha­tó. Ha a görcsrohamok nem kontrollálhatók velük, szóba jöhet a görcsro­ham gócának kimetszése, ketogén diéta, a n. vagus ingerlése vagy agyi neurostimulátor beültetése.

Súlyos, terápiarezisztens depresszióban lehet ígéretes az a mélyagyi ingerléses módszer, ami 8 betegből 7-nek tüneteit enyhítette, 4-nek pedig gyógyulást hozott. 

Számos neuro-pszichiátriai betegség kezelhető a mély agyi struktúrák ingerlésével. Most kiderült, hogy a közvetlen ingerlés terápiás hatása a koponyára helyezett elektródák segítségével is kiváltható.

A tremor az egyik leggyakoribb neurológiai tünet, melynek fiziológiás és patológiás megjelenési formái is léteznek. Bár az orvosi köztudatban álta­lában a Parkinson-kórhoz társítják, leggyakrabban gyógyszer által indukált és belgyógyászati kórképekhez kapcsolható remegéssel találkozhatunk. A legtöbb esetben megfelelő fizikális vizsgálattal nagy valószínűséggel azonosítható a háttérben meghúzódó ok. Amennyiben a tremor a beteg életvitelét zavarja, úgy megfelelő gyógyszeres és idegsebészeti (mély agyi stimulációs) kezeléssel a legtöbb esetben jól kontrollálható.