Az obezitás krónikus, progresszív, visszatérő, de kezelhető komplex beteg­ség, amely a testzsír kóros mértékű felszaporodásával és diszfunkciójával jár. A diszfunkcionális zsírszövetben kialakuló enyhe, krónikus gyulladás metabolikus, kardiovaszkuláris, biomechanikai és pszichoszociális követ­kezményei jelentősek. Fontos, hogy ma már nemcsak a testtömegindex, hanem a testösszetétel, a zsigeri elhízás mértéke, a társuló betegségek, a szövődmények és a funkcionális állapot is értékelendő a terápiás stratégia megválasztásához. Jelen közlemény áttekinti az obezitás epidemiológiáját, patofiziológiáját, annak elsősorban endokrin és genetikai okait, az obezitás legfontosabb endokrinológiai következményeit, valamint a jelenleg rendel­kezésre álló kezelési lehetőségeket.

Normál laborértékeket mutató elhízott gyermekeknél is fontos a testsúly csökkentése.

Az elhízás, a 2-es típusú diabétesz és a rákbetegség szinkron terjedése fel­veti ezen népbetegségek metabolikus és genetikai összefüggéseit, amelyek igazolása elősegítheti a közös terápiás támadáspontok felismerését, és metabolikusan-molekulárisan összehangolt, személyre szabott, kombinált kezelések tervezését.

A testsúlygyarapodás kontrolljánál is fontosabb, hogy a várandós nő metabolizmusa egészséges maradjon.

A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.

A metabolikusan egészséges elhízottak nemcsak a metabolikusan nem egészséges elhízottaknál, de a normál testsúllyal rendelkezőknél is nagyobb eséllyel élik túl az akut szívelégtelenséget.

Új kutatások szerint az egyéb metabolikus rendellenességek nélküli obezitásban nem emelkedik a bármely okból bekövetkező halálozás. Nem mindegy azonban, hogy mit értünk ezen fogalom alatt. 

A testsúly és annak változásai a kardiovaszkuláris kockázattal több tekin­tetben ellentmondásos kapcsolatban állnak, különösen kardiovaszkuláris társbetegségek jelenlétében. A kardiovaszkuláris betegségben szenvedők túlsúlyának vagy mérsékelt elhízásának paradox védőhatása számos vizs­gálatban igazolódott. Ez azonban érdemben nem változtatta meg az eddigi ajánlások testsúlycsökkentő paradigmáját.

Az elhízott betegek figyelmét különösen fontos felhívni arra, hogy a terhesség alatt igyekezzenek elkerülni a jelentős testsúlygyarapodást.

Az Orvostovábbképző Szemle novemberi számának diabéteszről szóló közleményei a bennük tárgyalt állapo­tok kialakulásának öröklött és szerzett okait, korai stádiumainak jellegzetességeit írják le. Az egymást követő stá­diumok részletes jellemzésének célja az, hogy a betegségeket korai stádium­ban felismerjük, és ha lehet, időben in­dítsuk el a preventív beavatkozásokat. Így a betegségek kialakulása az ese­tek egy részében megakadályozható, vagy legalább hosszú évekkel késlel­tethető.