A tiazid és tiazidszerű diuretikumok régóta a magasvérnyomás-betegség kezelésének alapját képezik, utóbbi csoport esetében pedig számos nagy klinikai vizsgálat igazolta morbiditást és mortalitást csökkentő hatásukat (ALLHAT, PATS, HYVET). Ugyanakkor a tiazid diuretikumok esetében ismer­tek a kedvezőtlen metabolikus hatások: többek között a hiperlipidémia, az inzulinrezisztencia, a hiperglikémia és az újonnan kialakuló diabétesz kockázatát növelhetik. Mivel a kedvezőtlen hatások dózisfüggő módon jelentkezhetnek, ezért az ilyen gyógyszereket elsősorban alacsony dózis­ban alkalmazzák.

 2003 és 2023 közötti forrásokból készült szisztematikus irodalmi áttekin­tés és metaanalízis vizsgálta a 19 év alatti gyermekpopulációban az élő, attenuált (LAIV) és az inaktivált (IIV) vírust tartalmazó influenzavakcinák abszolút és relatív hatásosságát. 109 tanulmány alapján mindkét vakcina körülbelül 50%-os abszolút hatásosságot mutatott, összességében a két vakcina hatásossága a gyermekpopulációban nagyrészt ekvivalensnek tekinthető.

A CONTAIN randomizált elrendezésű, placebokontrollált vizsgálatban el­sősorban arra keresték a választ, hogy az azelasztint tartalmazó orrspray rendszeres alkalmazása csökkenti-e a SARS-CoV-2-fertőzések kockázatát.

Ureteroszkópia egy multicentrikus vizsgálatban biztonságosnak és hatékonynak bizonyult  időskorúak kőbetegségének kezelésére.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és a kardiovaszkuláris megbete­gedések (CVD) a közös rizikófaktorok és a részben közös patomechanizmus okán gyakran járnak együtt, ami fokozott morbiditási és mortalitási kocká­zatot jelent. Hazánkban a születéskor várható élettartam az Eurostat 2023. évi adatai szerint 76,7 év, míg az EU-átlag (!) 81,4 év. Nők esetében: 79,9 év (EU: 84), férfiak esetében: 73,4 év (EU: 78,7). A CVD ellátásában a béta-adrenoreceptor-blokkolók, a COPD kezelésében a béta-receptor-izgatók alapvető szerepet játszanak. A dolgozat célja a patomechanizmusok átte­kintésével az optimális gyógyszerelés beállítása, és a betegek életkilátá­sainak, életminőségének javítása.

A menopauzális átmenet időszakát és a posztmenopauzában töltött éve­ket a pubertáshoz és reproduktív életkorhoz hasonlóan a női lét normális szakaszának kell tekintenünk. Az erre az időszakra jellemző élettani és kórélettani változások interdiszciplináris megközelítést igényelnek – fon­tos a krónikus betegségek miatt bekövetkező morbiditás és mortalitás csökkentése a preventív lépések előtérbe helyezésével, kiemelten kezelve a kardiovaszkuláris rendszer és a csontanyagcsere egészségének megőr­zését már a perimenopauzális átmenettől kezdődően.

A renin–angiotenzin–aldoszteron rendszer (RAAS) inhibitorait, be­leértve az angiotenzin-konvertáló enzim inhibitorait (ACEI-k) és az angiotenzinreceptor-blokkolókat (ARB-k), széles körben alkalmazzák a ma­gas vérnyomás kezelésében. Mind az ACEI-k, mind az ARB-k hatékonyan csökkentik a vérnyomást, azonban hatásukat különböző helyeken fejtik ki. Az összefoglaló alapjául szolgáló közlemény azon elemzések tanulságait összegzi, amelyek az ACE-gátlók és az ARB-k alkalmazásában rejlő lehet­séges klinikai különbségeket vizsgálták.

Bakteriális cellulóz mátrixon alapul az új kötözőanyag, amely a gyorsabb vérzéscsillapítás érdekében thrombint is tartalmaz.

Egy új „öregedési” óra egyetlen agyi MRI felvétel alapján pontosan és megbízhatóan becsülhető a biológiai öregedés üteme, így jelezheti a demencia, az enyhe kognitív károsodás és más krónikus betegségek kockázatát.