Az asztma a légutak egyik leggyakoribb krónikus megbetegedése, amely­nek diagnózisa a különböző fenotípusok miatt komplikált. Emiatt szükséges a kórképek mögött megbújó mechanizmusok minél pontosabb feltárása, a gyulladás kialakulásában részt vevő sejtek – így az eozinofilok – funkcióinak még alaposabb megismerése.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a kettős hatóanyagú, COPD kezelésére szolgáló Bevespi Aerosphere nevű készítményt.

Középsúlyos-súlyos COPD-ben szenvedő, tünetes betegek III.b fázisú vizs­gálatának post hoc elemzése szerint az aklidinium a tiotropiumhoz képest (1) nagyobb mértékben fokozza a bronchodilatációt, különösen éjszaka; (2) nagyobb arányban eredményez reszponder státuszt; (3) nagyobb mér­tékben javítja a kora reggeli, a napközbeni és az éjszakai tüneteket; és (4) nagyobb mértékben csökkenti az aktivitás kora reggeli korlátozottságát.

International Journal of COPD, 2017. június

A krónikus obstruktív betegek állapotát évek, évtizedek óta légzésfunkciós értékeik alapján ítéltük meg. A szakmai protokollok eszerint javasolták te­rápiájukat, és ehhez igazodott a gyógyszereik finanszírozása is. Mivel a kü­lönböző fenotípusok és az eltérő mértékben panaszos betegek kockázata nem csupán a spirometriás értékeiktől függ, új, ezen a kockázatbecslésen alapuló csoportbeosztás jelent meg először a szakmai, majd a finanszírozási protokollban. Ez utóbbi előírja a beteg csoportbeosztásának rögzítését a kórlapon/leleten. Érdemes tehát röviden összefoglalni és értelmezni a tü­dőgyógyászati leleteken felbukkanó új információkat.

A COPD morbiditási és mortalitási mutatói aggasztóak, egészségügyi költ­ségei egyre jelentősebbek. Gyógyszeres kezelésében megjelent a klinikai fenotipizálás és az ehhez igazodó személyre szabott kezelés igénye. 

A COPD világszerte a harmadik leggyakoribb halálok, kórfejlődése hosszú, oki terápia nincs, a fenntartó, tüneti kezelés drága. A COPD nem az időskor betegsége, hanem a terhesség alatt kezdődő, a tüdő gátolt fejlődésével folytatódó, külső károsító tényezők hatására kialakuló légúti funkciózavar és tüdőparenchima-pusztulás. 

A 24 hetes, randomizált, placebokontrollos AUGMENT COPD tanulmány eredményei alapján az aclidinium bromid/formoterol fumarát fix dózisú kombináció naponta kétszer alkalmazva szignifikánsan emelte a reggeli, 1 órával a dózis után mért FEV₁-értéket az aclidiniumhoz képest és a mély­ponti FEV₁-értéket a formoterolhoz képest; javította a tüneteket és az élet­minőséget, biztonságosnak és jól tolerálhatónak bizonyult.

Respiratory Research, 2014

A COPD krónikus, progresszív légúti gyulladás számos fenotípussal. Napjainkban csak tüneti terápiái léteznek. COPD-ben nem csupán a légzőrendszer beteg, hanem szisztémás gyulladás is detektálható. A terápia két nagy, forrongó területe a szteroidok (és kombinációik) helye a kezelésben, illetve a hörgtágítók gyulladásra kifejtett hatása. Cikkünk az inhalációs kortikoszteroidok helyét keresi a COPD terápiájában. Általánosságban a nagy dózisú szteroidnak nincs terápiás előnye a közepes dózissal szemben COPD-ben. A szteroid elhagyásához a kezelés előtti fenotípust kell figyelembe venni.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) e héten hat új inhalációs szer befogadását ajánlotta: 4 közül felnőttek COPD kezelésére szolgáló gyógyszerét és 2 olyanét, amelyet asztma és COPD kezelésére fejlesztettek ki. 

A nagy beteglétszámú, prospektív TIOSPIR vizsgálat azt igazolta, hogy COPD-ben a napi egy alkalommal Respimat készülékből belégzett 5 μg tiotropium a halálozás és az exacerbációk gyakorisága szempontjából egyenértékű a napi egy alkalommal HandiHaler készülékből belégzett 18 μg tiotropiummal.