A 20. század 60-as éveiben drámai hatású felismerés volt, hogy a váran­dósság első trimeszterében a thalidomid-tartalmú gyógyszert szedő vá­randósok újszülöttjei között szignifikánsan gyakoribbak a végtagfejlődési rendellenességek. E megfigyelés hívta fel a figyelmet arra, hogy a terhesség alatti gyógyszeres kezelés és bizonyos veleszületett fejlődési rendellenes­ségek között ok-okozati összefüggés állhat fenn. Azóta folyamatosan bő­vül és gazdagodik a reproduktív toxikológia és a teratológia tudománya, melyek közül az előbbi a teljes reprodukciós ciklusban megjelenő, károsító tényezők hatását és azok következményeit vizsgálja, míg az utóbbi a követ­kezményesen kialakuló veleszületett fejlődési rendellenességekre fókuszál.

A közlemény gyakorlati szempontból részletezi a várandósság alatti pajzs­mirigy-túlműködés és -alulműködés következményeit, felismerésének és kezelésének lehetőségeit, illetve a szülést követően manifesztálódó postpartum thyreoiditis ellátását és a páciensek gondozását.

Az FDA októberben kiadott figyelmeztetése szerint a terhesség 20. hete után szedett legtöbb nem szteroid gyulladásgátló (NSAID) növeli a magzat vese-károsodásának kockázatát.

Az elhízott betegek figyelmét különösen fontos felhívni arra, hogy a terhesség alatt igyekezzenek elkerülni a jelentős testsúlygyarapodást.

A diagnosztikus ultrahangvizsgálatokat konkrét indokok alapján, míg az ultrahang -szűrővizsgálatokat optimális időben, panasz- és tünetmentes terheseken végezzük. A széles körben elterjedt, elfogadottá vált praenatalis ultrahang-szűrővizsgálatok célja a perinatalis eredmények javítása, a várandósgondozás során a lehetőségek biztosítása az anya, a magzat és az újszülöttek számára a terhesség kedvezőbb kimenetele szempontjából.

Előzmények
Rendkívül gyors fejlődése dacára az orvoslás nem vált „egzakt” tudománnyá. Az ókorban egyiptomi és görög, a középkorban arab,¹ és a későbbi századokban európai (brit, francia, német és osztrák birodalomhoz tartozó) kutatók játszottak vezető szerepet az orvostudomány fejlesztésében. Ha elfogadjuk a Nobel-díjak odaítélésének arányát vezérfonalként, akkor az Egyesült Államok vette át az úttörő szerepet a XX. században. Csaknem általános a hit mind szakmai körökben, mind pedig azon kívül, hogy a kutatás terén elért sikerek az orvosi betegellátást a tudományos haladással arányos mértékben lendítették fel az Új Világban. Ami a szülészet területét illeti, e feltevés távol áll a valóságtól. Az elmúlt évszázadban az anyai és csecsemőhalálozások arányai (melyek széles körben elismert értékmérői az orvosi ellátás nívójának) lényegesen kedvezőtlenebbek voltak Amerikában, mint Skandináviában2 és sok más, gazdaságilag fejlett országban. Ez a helyzet a XXI. század elején változatlanul fennáll.

Egy 32 éves nő első terhességének 20. hetében az ultrahangvizsgálat három myoma-göböt jelzett, melyek egyike 6×6×8 cm nagyságú. Milyen gyakran fordul elő myoma terhességben, és milyen tanácsot adhatunk a betegnek arra vonatkozóan, hogy a myoma jelenléte miként befolyásolja terhességét?

Cikkünk összefoglalja a non-immun hydrops fetalis (NIHF) kivizsgálására és kezelésére vonatkozó irányelveket. Az útmutató áttekinti a non-immun hydrops fetalisszal szövődött terhességek epidemiológiáját, kockázati tényezőit, kivizsgálását, prognózisát és kezelését.

Cikkünk részletesen áttekinti az oligohydramnion és polyhydramnion prevalenciáját és következményeit, valamint a kivizsgálás és kezelés lehetőségeit.