Erősen foglalkoztat a kérdés, hogy van-e valamely lényegi és paradigmatikus változás a magyar alkoholhelyzetben az 1970-es és ’80-as, vagy akár a ’90-es évekhez képest. Nem is kétséges, hogy egy ilyen elemzésnek volna tanulsága, hiszen sok jóakarat és munka igyekezett segíteni a helyzeten, és biztos, hogy változott is a helyzet – csak az a kérdés, hogy milyen irányban. Hogy javult-e? Vagy talán romlott?
OTSZ Online >> Rovatok >> Egyéb >> Egészségügyeink
2016-01-26
Az alapellátás hagyományos, „egy falu – egy orvos – egy praxis” elvű rendszere nem fenntartható, de ez a modell már nem is korszerű. A változó lehetőségekhez, szakmai környezethez és igényekhez igazított alapellátás jövőképe nem lehet homogén. Középtávon a csoportpraxis lehet a meghatározó működési mód, de lesznek szakgondozási praxisok, és tovább élnek a jól működő szólópraxisok is. Az eredményes átalakítás nem „határnapos”, hanem evolutív folyamat, s nem kényszeríti, hanem ösztönzi a szereplőket. Az alapellátási pontok száma szükségszerűen csökkenni fog, ezért „ki kell találni”, hogy mi lesz az ellátórendszer minden településen biztosítandó „bázisszolgáltatása”. Az alapellátás átalakítása nem önálló projekt, egy új egészségügyi rendszerben kell meghatározni az alapellátás kiemelt szerepét.
OTSZ Online >> Rovatok >> Egyéb >> Egészségügyeink
2015-05-04
Amit tudunk: a változások elkerülhetetlenek. Az utolsó érdemi átalakítás 2006-ban volt, és a gyógyítás technológiája olyan gyorsan fejlődik, a szükségletek olyan mértékben változnak, hogy legalább tízévenként szükség van „hozzáigazításra”, azaz szerkezeti átalakításra, de ez csak akkor hatékony, ha forrásallokációs változás és az érdekeltségi rendszer megváltoztatása is követi. Ebben az írásban megkísérlem számba venni, hogy milyen változások várhatók az idén az egészségügyben, illetve hogy egyáltalán várhatók-e érdemi változások.
A pszichiátria pozíciója az orvostudományon belül megújuló hullámokban széles körű viták tárgya. A viták hullámai jellemzően nagy visszhangot kiváltó eseményekhez kapcsolódnak, melyek a szakmát és gyakran a szélesebb publikumot is véleménynyilvánításra késztetik.
Az Európai Unió több országában fölvetődött, hogy korlátozni kívánnák bizonyos munkakörökben a külföldről bevándorló szakemberek számát. Angliában máris figyelmeztették az illetékeseket, hogy ez igen hamar az egészségügyi ellátás súlyos zavaraihoz vezetne.
Orvostovábbképző Szemle Különszámok 20 éves jubileumi különszám
OTSZ Online >> Rovatok >> Jubileumi különszám
2014-01-13
A történetírás mindig szubjektív, még akkor is, ha igyekszünk objektív tényekre alapozni, hiszen lényeges, hogy az eseményekből mit emelünk ki, és mit hagyunk a háttérben. A sikereket hangsúlyozzuk, vagy az akadályokról beszélünk, melyek nélkül a sikerek még emelkedettebbek lennének. A jelen munkában is a szerzők szubjektív véleménye tükröződik, bár az összeállítás adatokra támaszkodik. Számadatokkal különben az olvasót szándékosan nem terheljük, hogy a figyelem az általános összefüggésekre koncentrálódjon.
A szívelégtelenség ambulanciákon a szakorvosok gyógyító munkáját gondozó szakemberek (nurs-ök) segítenék, akik rendszeresen felkeresnék a regiszterbe vett, megfelelően gondozott betegekhez, megmérnék a vérnyomásukat, testsúlyukat, kikérdeznék panaszaikról, tanácsot adnának az étrendre és a fizikai aktivitásra- vázolja a gondozóhálózat munkájáról kialakult elképzelést Merkely Béla professzor.
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle VI. évf.1. szám
OTSZ Online
2004-01-01
Sok ellentmondástól feszül a magyar társadalom, ez alól az egészségügy sem kivétel.
Az első és legnagyobb gond az alulfinanszírozottság. Ez sokak számára magyarázatra szorul, hiszen csak azt látják, hogy a betegek széles körben hozzájutnak a diagnosztikához és terápiához. Ezek költségeit látszólag a hivatalos társadalombiztosítás fedezi, ez azonban nem elegendő mindenre, ami indokolt lenne, továbbá a személyzet fizetése egytizede a nyugatabbra élőkének. Hazánkban 1996-ban 602 dollár volt az egy főre jutó egészségügyi költség, míg Ausztriában 1748, az Egyesült Államokban közel 4000 dollár (Svájc 2499, Németország 2278, Finnország 1380, Spanyolország 1115, Csehország 904 dollárt fordít egy főre).
Felmerül a kérdés, vajon az alulfinanszírozás ellenére miért gyógyulnak meg a betegek nálunk is. Egyrészt az egészségügyi személyzet jelentős része lelkiismeretesen látja el munkáját, másrészt a paraszolvencia részben megélhetési kiegészítést nyújt. Enélkül a jelenlegi szisztéma nem lenne működtethető.
A megalázó állapotot csak rendes fizetésekkel lehetne felváltani, mert az unióban nehezen lesz fenntartható a helyzet.
Szétbomlóban az orvosi társadalom. Egyre kevesebb fiatal jelentkezik orvosi egyetemre. Növekszik a pályaelhagyók száma. Emelkedik a nem közvetlen betegellátásban dolgozók aránya. Több szakmában jelentős orvoshiány van.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.