A daganatellenes kezelések során kialakult mellékhatások megszüntetése, valamint az életminőség jelentős mértékű javítása az onkológiai rehabilitáció feladata. A szakterület neve nagyon bonyolult és hosszan tartó folyamatot – átfogó multidiszciplináris együttműködést igénylő, a beteg élete végéig tartó tevékenységet – takar, amely ma már sok helyen a kezelések integrált részét képezi szerte a világon.
A cikk hangsúlyozza a major opioid terápia indikációjának feltételeit krónikus fájdalom betegségekben. Kiemeli, hogy a mellékhatások megelőzésének legfontosabb momentuma a korrekt indikáció és a jól felépített, jól kontrollált terápia. Röviden említi az opioidreceptorokat és az opioidok hatásait, majd részletesen taglalja a tartósan alkalmazott major opioid terápia korai és késői mellékhatásait.
A differenciált pajzsmirigyrák incidenciája az elmúlt években jelentősen növekedett, a daganatspecifikus halálozás azonban érdemben nem változott. A daganatok többsége korai stádiumú, jó prognózisú, ezért a nemzetközi irányelvek a kevésbé radikális ellátás mellett foglaltak állást.
OTSZ Online >> Rovatok >> Egyéb >> Egészségügyeink
2017-03-13
Az egészségügy átfogó átalakulás előtt áll, ami alapvetően alakítja át az ellátórendszer szerkezetét, működését és a szereplők viselkedését. A technológiai fejlődés lesz a változások egyik hajtóereje, de a finanszírozási kényszer átalakítja a biztosítási rendszert és átrendezi a felelősségi viszonyokat is. A gyógyítás egyre inkább kollektív tevékenység lesz, és az Evidence Based Medicine szemléletet kiegészíti az együttműködési kényszer (Cooperation Based Medicine). A gyógyítási tér és az egészségfelelősség kitágul a beteg felé, mindez új alapokra helyezi az orvos-beteg viszonyt. Ebben az írásban – néhol szándékoltan kontúros elrajzolással és szimplifikációval – ezekre a változásokra próbáltam felhívni a figyelmet.
Onkológiai Mozaik Onkológiai Mozaik 8. évfolyam 1. szám
OTSZ Online >> Onkológiai Mozaik
2016-11-07
AZ ÉV ELŐRELÉPÉSE: A RÁK IMMUNTERÁPIÁJA
Bár a beszámolóban szereplő újabb eredmények mindegyike figyelemre méltó, a rákgyógyászatot egyik sem alakította át olyan mértékben, mint az immunterápia fejlődése, mely kiérdemelte ezzel az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) „az év előrelépése” értékelését. Az immunterápia elve egyszerű: felszabadítani az immunrendszert a gátló tényezők hatása alól, hogy az megtámadhassa a daganatot. Mégis évtizedek kutatómunkája volt szükséges a tényleges terápiás eredményt hozó kezelésmódok kifejlesztéséhez. Az utóbbi évtizedben felgyorsultak az események; néhány rövid év alatt a kutatók és a hatóságok több különböző immunterápiás stratégiát is a laborasztaltól a betegágyig juttattak.
Orvostovábbképző Szemle Különszámok 20 éves jubileumi különszám
OTSZ Online >> Rovatok >> Jubileumi különszám
2014-01-13
A történetírás mindig szubjektív, még akkor is, ha igyekszünk objektív tényekre alapozni, hiszen lényeges, hogy az eseményekből mit emelünk ki, és mit hagyunk a háttérben. A sikereket hangsúlyozzuk, vagy az akadályokról beszélünk, melyek nélkül a sikerek még emelkedettebbek lennének. A jelen munkában is a szerzők szubjektív véleménye tükröződik, bár az összeállítás adatokra támaszkodik. Számadatokkal különben az olvasót szándékosan nem terheljük, hogy a figyelem az általános összefüggésekre koncentrálódjon.
Orvostovábbképző Szemle Különszámok 20 éves jubileumi különszám
OTSZ Online >> Rovatok >> Jubileumi különszám
2014-01-13
A modern magyar medicina történetének egyik legnagyobb sikere a tuberkulózisnak mint népbetegségnek a felszámolása. A betegség visszaszorulásával egyidejűleg megtörtént a „pulmonológiai átállás”. A tbc helyét átvették a különböző pulmonológiai betegségek, közülük is kiemelkednek az idült légzőszervi kórképek, az asthma bronchiale, a COPD. A tüdőgyógyászat az utóbbi évtizedekben meghatározó szerepet töltött be a tüdőrák diagnosztikájában és gyógyszeres kezelésében. A pulmonológiaprevenció érzékenységét jelezte korábban a BCG, a tüdőszűrés, ma a dohányzásleszokás támogatása, s a közeli jövőben a tüdőrák szűrése. A közeli években eljuthatunk az „interdiszciplinális átállás” korszakába, amikor a különböző orvosi szakmák, így a pulmonológia is önállóan, de egymással szorosan együttműködve találják meg a helyüket a 21. század medicinájában.
Az Orvostovábbképző Szemle szeptemberi száma a tüdőgyógyászat néhány területéről választotta ki a Szimpózium rovat közleményeit, s ezekhez hagyományaihoz híven megfelelő hazai kommentárokat is közöl. A témák változatossága azt is jelzi egyben, hogy mennyire színes, multidiszciplináris a tüdőgyógyászat világa.
Az irritábilis bél szindróma (IBS) a leggyakoribb gasztroenterológiai kórképek egyike. Jellemzői a hasi fájdalom vagy diszkomfortérzés, a székletürítés gyakoriságának és a széklet konzisztenciájának megváltozása, a meteorizmus és a puffadás. Az IBS-ben szenvedő betegeket ellátó szakemberek (háziorvos, gasztroenterológus, pszichoszomatikus betegségek szakorvosa) között nincs teljes egyetértés a klinikai diagnózis felállításának kritériumaiban.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.