A roflumilast 0,3%-os hab 8 héten át tartó napi használatával a betgek 80%-ának enyhültek, vagy megszűntek a seborrheás dermatitis tünetei.

A legfrissebb olasz kutatások szerint az akár rövid ideig tartó légszennyezés is szerepet játszhat a psoriasis fellángolásában: ilyenkor szignifikánsan többen jelentkeznek az orvosnál psoriasisos „flare” miatt.

Egy 71 éves páciens az elektronikus egészségügyi portálon küldött üze­netet, melyhez az oltás helyén kialakult bőrpírról készült képet is csatolt. A páciens előtte nagyjából két héttel kapta az érintett karjába a COVID-19-et okozó, SARS-CoV-2 vírus elleni mRNS-1273 vakcina első adag­ját. A folyamat egy 48 órán át tartó tipikus immunreakcióval indult, közepesen erős fejfájással és izomfájdalommal. A bőrtü­netek hirtelen jelentkeztek, két héttel az immunizációt követően.

A betegségek jellegzetességeit és lefolyását értékelő frissen megjelent két eset-tanulmány szerint nagyon eltérő kezeléseket alkalmaznak a palmoplantáris pustulosis (PPP) és a generalizált pustularis psoriasis (GPP) kezelésére.

Bár a pikkelysömört nem tekintik a COVID-19 szempontjából kockázati tényezőnek, de mivel gyakran társul elhízással, ezért az ilyen betegekben a fertőzés nagyobb valószínűséggel válhat súlyossá.

A közepesen súlyos vagy súlyos plakkos pikkelysömörben szenvedő felnőttek risankizumab kezelésének hatékonyságát és biztonságosságát felmérő 3. fázisú randomizált klinikai vizsgálatban a risankizumabbal kezelt betegek szignifikánsan nagyobb hányada érte el a célértékre történő kezelés során az elsődleges végpontot a placebo csoporthoz képest a 16. héten. Az ezt követő intermittáló (12 hetente történő) kezelés is szignifikáns javulást hozott a kezelt betegekben azokhoz képest, akinél a 16 hetes kezelést követően megvonták a szer adását

Az upadacitinib emelt dózisban kedvezőbb hatású az adalimumab standard adagjainál arthritis psoriaticában.

A plakk-psoriasis egy gyakori, krónikus, immunmediált gyulladásos beteg­ség, melyben piros, száraz, viszkető, pikkelyesen hámló bőrelváltozások jelennek meg bármelyik testrészen. Nagyságuk néhány milliméter is lehet, máskor a testfelszín jelentős részét érinti. Gyakran egyéb betegségek kísé­rik, például kardiovaszkuláris kórképek, gyulladásos bélbetegség, magas vérnyomás, metabolikus szindróma, krónikus vesebetegség, pszichiátriai kórképek és arthritis psoriatica. Ilyen módon a plakk-psoriasisban szen­vedő személy a látható bőrelváltozásokon kívül sok egyéb betegséggel is küszködik.

Ebben a számban ismét egy csokor bőr­gyógyászati témájú cikket nyújtunk át az olvasóknak. Az írások témája elég szerteágazó, olvashatunk az egészséges embereket is érintő bőrápolási kérdéseket feszegető cikket, téma az egyik leggyako­ribb bőrbetegség, a psoriasis kezelése, ismertetjük tapasztalatainkat egy viszonylag új antidiabetikus terápia bőrgyógyászati mellékhatásával kapcsolatban, és végül, de nem utolsósorban a vitiligóról ír egy kolle­ga, ami most, nyár elején időszerű téma.

A szerzők az amyloidosisok aktuális osztályozását, elnevezését, a kórfolya­mat alapvető szabályait ismertetik. Áttekintik a legfontosabb szisztémás és lokális amyloidosis szindrómák sajátosságait, a diagnózis felállításának segédeszközeit és a terápia ma még szegényes lehetőségeit.