Szubkután guselkumab az IBD kezelésére

A 3. fázisú, randomizált, kettős vak, placebokontrollos ASTRO vizsgálat eredményei szerint a szubkután guselkumabbal végzett indukciós terápia jelentős, az intravénás (iv) guselkumabbal egyező hatékonyságot mutatott a közepesen vagy súlyosan aktív fekélyes vastagbélgyulladásban (UC) szenvedő betegeknél a 3. fázisú, randomizált, kettős vak, placebokontrollos ASTRO vizsgálat eredményei szerint.

„A teljesen szubkután kezelési séma fejlődés és előrelépés az IBD terápiájában. Rugalmassága sok beteg számára üdvözlendő lehetőség lenne, különösen azok számára, akik elfoglalt és aktív életmódot folytatnak” - mondta a vizsgálatot vezető Dr. Laurent Peyrin-Biroulet, a Nancy-i (Nancy, Franciaország) Egyetemi Kórház gyulladásos bélbetegségek (IBD) osztályának vezetője az Európai Crohn és Colitis Szervezet (ECCO) 2025-ös kongresszusán, az eredmények ismertetésekor.

A guselkumab egy szelektív, kettős hatású interleukin (IL)-23p19 alegység gátló, amely az IL-23-at termelő sejtek CD64 receptorához kötődve potenciálisan blokkolja az IL-23-at. Jelenleg ez az egyetlen elérhető teljes szubkután IL-23 gátló, amelyet néhány országban, köztük az Egyesült Államokban UC kezelésére engedélyeztek.

Az ASTRO vizsgálat

A QUASAR-vizsgálatok adataira építve, amelyek kimutatták az intravénás guselkumab indukció és a szubkután fenntartás hatékonyságát UC-s betegeknél, az ASTRO-vizsgálatban 418, közepesen vagy súlyosan aktív UC-s beteget osztottak be véletlenszerűen a 0., 4. és 8. héten adott 400 mg szubkután guselkumabbal történő indukcióra illetve ugyanezen elrendezésű placebo kezelésre.

Az indukciót követően a kezelt csoport vagy 200 mg szubkután guselkumab fenntartó adagot kapott a 12. héten, majd 4 hetente, vagy (a 16. héttől kezdődően) 100 mg-ot 8 hetente.

A kezelt betegnél nem volt megfelelő válasz a hagyományos terápiára vagy intoleránsak voltak azzal szemben. Körülbelül 60%-uk naiv volt a biológiai szerekre, Janus kináz (JAK) gátlókra vagy szfingozin-1-foszfát receptor modulátorokra (S1P-k). A guselkumabbal kezelt betegek 27,6%-a érte el az elsődleges végpontot, a klinikai remissziót a 12. héten, szemben a placebót kapó betegek 6,5%-ával (P < 0,001).

„Ezek az eredmények összhangban vannak a QUASAR-adatokkal”, amelyekben a klinikai remisszió 12 hét alatt 22,6% volt az IV guselkumabbal - jegyezte meg Peyrin-Biroulet.

A kutatók az eredményeket a korábbi kezelések alapján előre meghatározott alcsoportok szerint is elemezték. A guselkumab-csoportban a biológiai szerekre, JAK-gátlókra vagy S1P-kre naiv betegek 36%-a, míg a placebocsoportban e betegek 8,9%-a ért el klinikai remissziót a 12. héten (P < 0,001). A korábban biológikumokat, JAK-gátlókat vagy S1P-ket kapó betegek közül a guselkumab-csoportba kerültek 16,1%-uk ért el klinikai remissziót, míg a placebocsoportban 3,6%-uk (P = 0,005). „A 12. héten a tüneti remissziót tekintve a guselkumab és a placebo közötti különbség 30% volt” - számolt be Peyrin-Biroulet.

A klinikai válasz - amelyet a módosított Mayo-pontszám ≥ 30%-os és ≥ 2 pontos csökkenéseként határoztak meg, a rektális vérzés részpontszámában a kiindulási értékhez képest ≥ 1 pontos csökkenéssel vagy 0 vagy 1 rektális vérzés részpontszámmal - 65,6% volt a guselkumab-csoportban, szemben a placebocsoport 34,5%-ával (P < 0,001). A biológiai szerekre, JAK-gátlókra vagy S1P-kre naiv betegek körében a klinikai válasz 71,3% volt a guselkumab-csoportban, szemben a placebocsoport 41,8%-ával (P < 0,001). Azok körében, akik korábban már kaptak biológikumokat, JAK-gátlókat vagy S1P-ket, a guselkumab-csoportban 57,1% volt, szemben a placebocsoport 25,0%-ával (P < 0,001).

Ami az endoszkópos javulást illeti (azaz 0 vagy 1 endoszkópos alpontszámot), a guselkumab-csoportban összességében 37,3%-uk érte el ezt a végpontot, szemben a placebocsoportban lévők 12,9%-ával (P < 0,001), ami több mint 20%-os kezelési hatás. A biológikumokra, JAK-gátlókra vagy S1P-kre naiv betegeknél az endoszkópos javulás 45,7% volt a guselkumabbal szemben a placebóval elért 17,7%-kal. Azoknál, akik korábban már kaptak biológikumokat, JAK-gátlókat vagy S1P-ket, az endoszkópos javulás 24,1% volt a guselkumabbal szemben a placebóval elért 7,1%-kal. Mindkettő statisztikailag szignifikáns volt.

A szubkután indukciós terápia biztonságossága összhangban volt a guselkumab jól jellemzett és kedvező biztonsági profiljával a jóváhagyott indikációkban.

A GRAVITI vizsgálat

A szintén az ECCO 2025 kongresszuson bemutatott 3. fázisú, randomizált, kettős vak, placebokontrollos GRAVITI vizsgálatban a kutatók a szubkután guselkumabbal végzett indukció és az azt követő szubkután fenntartó kezelés hatékonyságát és biztonságosságát vizsgálták placebóval összehasonlítva, mérsékelten vagy súlyosan aktív Crohn-betegségben szenvedő betegeknél.

A GRAVITI-vizsgálat ugyanazokat az indukciós és fenntartó adagokat és kezelési intervallumokat követte, mint az ASTRO-vizsgálat.

Ezenkívül a placebót véletlenszerűen kapó betegek szubkután guselkumabot (400 mg 4 hetente, majd 100 mg 8 hetente) kaphattak, ha a 16. héten teljesültek a mentési kritériumok.

A primer társvégpontok a klinikai remisszió és az endoszkópos válasz voltak a 12. héten.

Dr. Ailsa Hart, az angliai St. Mark's Hospital és az Imperial College gasztroenterológusa (London, Anglia) beszámolt a 12 hetes és 48 hetes eredményekről, amelyeket eredetileg tavaly októberben mutattak be az American College of Gastroenterology (ACG) ülésén.

A 12. héten a guselkumabot kapó betegek 56,1%-a ért el klinikai remissziót, szemben a placebót kapó betegek 21,4%-ával. Endoszkópos választ a guselkumabbal kezelt betegek 41,3%-a ért el, szemben a placebocsoport 21,4%-ával. A 48 hetes eredményekkel kapcsolatban Hart megjegyezte, hogy a klinikai remisszió aránya több mint háromszor magasabb volt a guselkumab mindkét fenntartó adagja esetében: 66,1% (200 mg) és 60,0% (100 mg) a placebóval szemben 17,1%.

A 200 mg-os fenntartó dózist kapó betegek 51,3%-ánál és a 100 mg-os fenntartó dózist kapó betegek 44,3%-ánál 48 héten belül endoszkópos választ értek el, szemben a placebót kapó betegek 6,8%-ával. Ezenkívül a 200 mg guselkumabot kapó csoportban a betegek 38,3%-ánál, a 100 mg guselkumabot kapó csoportban pedig 30,4%-ánál értek el endoszkópos remissziót, szemben a placebocsoport 6,0%-ával.

A biztonságossági eredmények összhangban voltak a guselkumab ismert biztonsági profiljával az engedélyezett indikációkban és az IBD-ben végzett egyéb vizsgálatok eredményeivel.

„Ezek az eredmények kiegészítik a GALAXI adatait, és azt mutatják, hogy mind az intravénás, mind a szubkután guselkumab indukció hatékony és terápiás a Crohn-betegségben” - mondta Hart, „és az ASTRO vizsgálat adatai hasonló adatokat mutattak az UC-populációban”. A fenntartó terápia rugalmassága, azaz a 4 hetente 200 mg szubkután guselkumab vagy a 8 hetente 100 mg, „várhatóan pozitívan befolyásolja a terápia számos paraméterét, beleértve a nagyobb compliance-t, a kórházi kezelés elkerülését és a jobb biztonsági profilt”.

Úgy tűnik, hogy a Crohn-betegségben szenvedő betegek számára többféle lehetőséget kínálnak majd a guselkumabbal való kezelés tekintetében, mondta Bamias. „Érdekes módon a QUASAR és ASTRO vizsgálatok révén a lehetőségek hasonló sokféleségét mutatták ki a fekélyes vastagbélgyulladás esetében is”.

Kapcsolódó

A guselkumab-kezelés haszna a közepesen súlyos és súlyos plakk-psoriasis kezelésében

Mirikizumab - jó eredmények Crohn-betegség kezelésében

A krónikus gyulladásos bélbetegség kezelése

Az arthritis psoriatica kezelési újdonságai – fókuszban a hatékonyság és biztonságosság

IL-23 gátlás axiális spondyloarthritisben