Egy nemzetközi felmérés azt vizsgálta, hogy az idősebb és a fiatalabb korosztályban hogyan alakult egyes daganattípusok gyakoriságának változása az utóbbi két évtizedben.

A PDIA1 és PDIA5 enzimek gátlása az AR destabilizációjához és proteolitikus lebomlásához vezet, ez pedig apoptózist indukál a tumorsejtekben.

Cél: Az urológiai daganatok (uroteliális karcinóma – UC, vesesejtes karcinóma – RCC, prosztatarák – PCa, csírasejtes heredaganatok – TGCT) immunterápiás (IO) fejlődésének át­tekintése, fókuszálva a legújabb vizsgálatokra, kombinációs stratégiákra és a 2025-ös irányelvek üzeneteire.

Módszerek: A 2024–2025-ben publikált randomizált, fázis II–III-as vizsgálatok, nemzetközi irányelvek és biomarker-ve­zérelt megközelítések áttekintése.

Eredmények: UC-ben az enfortumab vedotin+pembrolizumab kombináció áttörést hozott, új elsővonalbeli standarddá vált, míg a fenntartó és adjuváns immunterápiák is megerősödtek. RCC-ben IO–TKI és IO–IO kombinációk hosszú távú túlélési előnyt mutatnak, az IO utáni IO stratégia azonban kérdésesnek bizonyult. PCa-ban az immunterápia hatékonysága főként bi­omarker-vezérelt alcsoportokra (MSI-H/dMMR) korlátozódik, míg TGCT-ben a ciszplatinalapú kezelés maradt standard, az IO-k szerepe további vizsgálatokban kerül értékelésre.

Következtetések: Az immunterápia 2025-re az UC és RCC terápiás bázisává vált, metasztatikus és kuratív kezelések­ben is. PCa és TGCT esetén az immunterápiás lehetőségek kísérleti fázisban maradtak, de a kutatás intenzíven zajlik új kombinációkkal és biomarker-vezérelt stratégiákkal.

Magy Onkol 69:461-470, 2025

A prosztatarák agresszív, terápiarezisztens formájának kialakulását gátolhatja meg egy új eljárás a folyamathoz szükséges enzimek blokkolásával.

A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.

 A prosztataspecifikus membránantigén (PSMA) magasan expresszálódik a prosztatarákos betegek mintegy 85%-ában. Ez a transzmembránantigén egy membránhoz kötött cink-proteáz metalloenzim, a radioaktív anyagok­kal végzett in vivo beavatkozások célpontja. Leképezhető mind pozitron sugárzó (PET), mind gammasugárzó izotópokkal (SPECT). A 99mTc-alapú (SPECT) leképezés előnye, hogy olcsóbb és könnyebben hozzáférhető. A vizsgálók a radiofarmakonok ezen csoportjának egy ígéretes képviselőjét tesztelték a stádiummeghatározás és a restaging szempontjából.

A mesterséges intelligencia figyelmeztethet az onkológiai kezelések következtében fellépő vesekárosodásra vagy vérképzési zavarokra.

A PIM1-kináz gátlásával fokozható az immunellenőrzőpont-gátló kezelések hatásossága prosztatarákban.

Az MRI-hez hasonló pontossággal, de sokkal olcsóbban alkalmazható a mikroultrahangos eljárás.

Az AHA-1031 antitest terápia a KL mutációt hordozó tumoroknál is ígéretes eredményeket mutatott.