Ha végigkísérjük az alvadásgátló gyógyszerek „életpályáját” a felfedezésük­től napjaink mindennapi gyakorlatáig, mindenképpen észre kell vennünk, hogy az indikációk fejlődése és új indikációkra történő törzskönyvezésük bizonyos szabályokat követ.

A különféle glükózaminkészítmények közül a gyógyszerként törzskönyve­zett, kiváló biohasznosulású, szabadalommal védett eljárással előállított kristályos glükózamin-szulfát (patented crystalline glucosamine-sulfate = pCGS) az egyetlen, amely igazolt farmakológiai hatással rendelkezik.

A térd-és csípőízületi protézisműtétek után kimutathatóan növekszik a szívinfarktusok aránya, míg a tromboembóliák aránya nem csak a műtétek után, hanem hosszabb távon is növekedést mutat.

A radiológiailag is kimutatható oszteoartritisz jelentősen emeli a kardiovaszkuláris és a bármely okból bekövetkező mortalitást, viszont a protézisműtéttel a halálozás jelentősen csökkenthető, feltehetően azért, mert a beteg visszanyeri mozgásképességét.

Az Orvostovábbképző Szemle júniusi szimpóziumának kiemelt témája a mozgászervi betegségek. Az első cikkben a csípőfádalom kivizsgálásáról olvashatnak, míg a második cikkben a csontritkulás gyógyszeres kezeléséről. A harmadik cikk az izületi protézisek infekcióit, azok tereápiát és diagnosztikai újdonságait mutatja be.

Vérmintából kimutatható mikro-RNS-ek egy csoportja alkalmasnak látszik az osteoarthritis jövőbeli súlyosságának előrejelzésére.

A beteg életkora, neme, az életminőségi pontszám és az arthrosis röntgenfelvétel alapján meghatározott súlyossága alapján előre jelezhető a tárprotézis-műtét szükségessége a következő öt évben.

Egy új metaanalízis három új alvadásgátló gyógyszer (dabigatran, rivaroxaban, apixaban) közül a vénás tromboembólia megelőzésében a rivaroxabant, a klinikailag jelentős vérzések gyakorisága szempontjából az apixabant találta a legjobbnak ebben az ortopédiai indikációban.