A nem kissejtes tüdőrákban (NSCLC) szenvedő betegek kb. 10–15%-ában lehet az epidermális növekedési faktor (EGFR) mutációját észlelni. Az NSCLC leptomeningeális áttéteinek (LM) nevezzük azt az állapotot, amikor a tüdődaganatból származó daganatsejtek elárasztják a cerebrospinális folyadékot (CSF-et) a szubarahnoideális térben, nehéz klinikai helyzetet okozva. A beteg általános állapota ilyenkor rohamosan romlik, a központi idegrendszerben többszörös áttéti gócok jelennek meg a megfelelő neurológiai tünetekkel. Átlagosan mintegy 3 hónap túlélés várható, amit szerencsés esetben a modern EGFR-tirozin-kináz-gátlókkal (TKI-kkal) akár 6–11 hónapra is meg lehet hosszabbítani.
Az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszereinek bizottsága (CHMP) 2019 június 24-27-i ülésén az alábbi készítményeket véleményezte.
Előrehaladott nem kissejtes tüdőrákban gyakori az EGFR T790M mutáció, ezért ígéretesek lehetnek azok a gyógyszerek, melyek specifikusan ezt a molekuláris eltérést célozzák meg. Ilyen, erősen potens és biztonságos szer az osimertinib, melyet a korai terápiában, illetve észszerű gyógyszerkombinációk részeként alkalmazva legyőzhető lehet a molekuláris hátterű rezisztencia.
A ramucirumab kemoterápiához való hozzáadása szignifikánsan csökkentette az áttétes gyomorrák, vagy gastroesophageális adenocarcinoma progressziójának arányát.
A gyomorból és a gasztroözofageális junkcióból (GOJ) kiinduló rosszindulatú daganatok kezelése komoly onkológiai kihívás napjainkban. A közlemény ismerteti az előrehaladott esetek kezelésének lehetőségeit; a zajló és a közelmúltban lezárt tanulmányok eredményein keresztül bemutatja az angiogenezist gátló ramucirumab mint első célzott kezelés klinikai szerepét, potenciális alkalmazási területeit.
Az epeúti tumorok ritka daganatok, rossz prognózissal. Nagyon sok esetet előrehaladott stádiumban fedeznek fel, amikor műtét már nem jön szóba. A kuratív célú műtét utáni adjuváns kezelés értéke még vizsgálatok tárgya. Az áttétes vagy előrehaladott stádiumú betegeknél első vonalban gemcitabin + cisplatin a standard kezelés. A molekuláris célpontokra ható terápiák még nem képezik a mindennapi gyakorlat részét.
A nivolumab PD-1 immunellenőrzőpont-gátló molekula: humán IgG4 antitest, amely megszakítva a PD-1 mediálta jelátvitelt, segíti az immunrendszer tumorellenes aktivitásának kialakulását, érvényesülését. A jelen közlemény a gyógyszer hatásosságát és biztonságosságát mutatja be két különösen rossz prognózisú betegcsoportra vonatkozóan: korábbi platina alapú kemoterápia alatt vagy után progrediáló, előrehaladott laphámsejtes, illetve nem laphámsejtes NSCLC-ben. A nivolumab mind laphámsejtes, mind nem laphámsejtes NSCLC-ben szignifikánsan hosszabb teljes túlélést biztosított, mint a docetaxel, lényegesen kevesebb súlyos nem kívánt hatás mellett.
A rák immunterápiájának újabb fegyverténye, hogy a tüdőrákban, melanomában és vesesejtes rákban már sikerrel alkalmazható PD-1 gátlók bevetése igen ígéretesnek tűnik a gyomor-béltraktus felső részének daganataiban is.
A patinás bostoni New England Journal of Medicine mellett más fontos orvosi folyóiratokban is tallózó NEJM Journal Watch több szakterületen összegyűjtötte az elmúlt év legnagyobb szakmai visszhangot keltő orvosi közleményeit. Lapunk az általános orvoslás, bőrgyógyászat, onkológia-hematológia és neurológia témakörökből válogatott összefoglalókat ismerteti.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.