Az Országos Onkológiai Intézet Mellkasi Központjában végzett robotsebészeti program első 300 esetét vizsgáltuk meg. A klinikopatológiai adatok mellett a posztoperatív időszak mutatóit elemeztük retrospektív módon. Az első 30 robotasszisztált mellkassebészeti (robotic-assisted thoracic surgery, RATS) műtétet összehasonlítottuk 30 videoasszisztált mellkassebészeti (video-assisted thoracic surgery, VATS) és 30 nyitott műtét eredményeivel a tanulási görbe értékelése céljából. Az átlagos kórházi tartózkodás 5,2 nap volt, a mellkasi draint átlagosan a 2. napon távolítottuk el. A konverziós arány és morbiditás alacsony volt (1,8% és 10,6%), míg reoperációra 2%-ban volt szükség. A tanulási görbe vizsgálatakor azt találtuk, hogy a műtéti idő az első 20 eset után már nem rövidül szignifikánsan, a kórházi tartózkodás, a posztoperatív szövődmények alacsonyabbak, mint VATS vagy nyitott műtétek esetén, ez a különbség azonban nem szignifikáns. Az intenzív osztályos kezelés ideje szignifikánsan rövidebb, míg az eltávolított nyirokcsomók száma szignifikánsan magasabb volt RATS műtétek esetén. A RATS egy biztonságos technika a mellkassebészetben, valamint több nyirokcsomó került eltávolításra, amely pontosabb staginghez vezethet. Magy Onkol 68:223-228, 2024
Világszerte, Magyarországon is növekvő incidenciát mutató bőr laphámrákok az esetek többségében sebészi kimetszéssel gyógyíthatók (5 éves túlélés >90%).1
Bár a betegek kevesebb, mint 5%-ánál fejlődik ki lokálisan előrehaladott, nyirokcsomó-metastasist vagy távoli metastasist adó betegség, a magas incidencia miatt jelentős mortalitással kell számolni. A diagnózistól számolva a metasztatikussá váló betegek 90%-ánál két éven belül megjelennek az áttétek.2
Az amerikai Mayo Klinika és a Medscape közös video-sorozatában Dr. Christopher V. DeSimone (kardiológus, a CV marketing orvosigazgatója) és a speciális téma szakértője, Prof. Dr. Sorin Pislaru (konzultáns orvosprofesszor, szintén Mayo Clinic, Rochester, Minnesota) beszélgetett a bioprosztetikus implantált szívbillentyű trombózisáról BVPT.
A mellkasi aorta aneurysma kezelése az utóbbi három évtizedben a magas halálozás és a hagyományos aortaműtétek szövődményei miatt az endovaszkuláris aortarekonstrukció (TEVAR) irányába fejlődött. A cikk a diagnosztikai lehetőségek után az endovaszkuláris terápia lehetőségeit és kockázatait tekinti át a 2017-ben nyilvánosságra hozott európai útmutató alapján.
Az idős betegek szívinfarktusának ellátásával, sztatinkezelésével, malnutríciójának leküzdésével, transzkatéteres aortabillentyű-beültetésének (TAVI) javallatával és a TAVI utáni endocarditis megelőzésével kapcsolatos aktuális európai ajánlásokat tekinti át a cikk.
A károsodott aortabillentyű pótlására évtizedek óta implantálnak billentyűprotézist, mely lehet teljes egészében műbillentyű, vagy bioprotézis. Egy svéd tanulmány összehasonlította a kétféle protézis implantációja utáni túlélési eredményeket.
Koszorúér bypass műtét után a terápiás irányelvek szerint acetil-szalicilsav és sztatin adása mindaddig kötelező, amíg nincs kontraindikáció. Egy amerikai vizsgálatban legalább 3 évvel később a betegek fele sem szedte mindkét javasolt gyógyszert.
Komplikáció nélküli gyermekkori appendicitis esetén – a család kérésére – elkerülhető a műtét, és a kórkép nagy arányban gyógyul antibiotikus kezelésre.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.