Az aortába jobb a műbillentyű, mint a bioprotézis
A károsodott aortabillentyű pótlására évtizedek óta implantálnak billentyűprotézist, mely lehet teljes egészében műbillentyű, vagy bioprotézis. Egy svéd tanulmány összehasonlította a kétféle protézis implantációja utáni túlélési eredményeket.
Az élettartam növekedése miatt mind több emberben alakul ki és néha gyorsan halad előre az aortabillentyű funkciójának romlása. Az intervenciós kardiológia egyik legnagyobb vívmánya a kóros aortabillentyű cseréje. A nemzetközi statisztikák szerint évente mintegy 280 000 betegnél történik aortabillentyű-implantáció világszerte. Az első ilyen sikeres műtétről 1960-ban számoltak be.
A mesterséges billentyűprotézisek rohamosan fejlődtek, de megjelentek a bioprotézisek is. Az utóbbiak a gyártó cégtől függően általában sertés vagy szarvasmarha eredetűek, és előnyük az, hogy míg a műbillentyűvel élő betegeknek életük végéig, folyamatosan kell antikoaguláns kezelésben részesülniük, addig a bioprotézis az ilyen gyógyszerek szedését nem teszi szükségessé.
Az ismertetett svéd tanulmányt az tette lehetővé, hogy a skandináv országban összevonták a szívbetegek nyilvántartására használt regisztereket. Így 2009-ben létrejött a SWEDEHEART, mely évente átlagosan 80 000 beteget vesz nyilvántartásba. A RIKS-HIA rendszer korábban évente 20 000 infarktust regisztrált, 10 000 instabil anginát, valamint átlagosan 25 000 személyt egyéb szívpanasszal. A SCAAR regiszter 40 000 koronarográfia, angioplasztika adatait rögzítette, a szívsebészeti regiszterbe évente 7000 esetet írtak be, és a SEPHIA regiszter átlagosan 6000 másodlagos prevenciós beteget vett nyilvántartásba minden esztendőben.
Most Ulrik Sartipy vezetésével a Karolinska Intézet munkacsoportja 4545, aorta-műbillentyű beültetésével kezelt beteg adatait elemezte a SWEDEHEART nyilvántartása alapján. Dolgozatukat a European Heart Journal közölte. A betegek 60%-a (2713/4545) kapott mechanikus billentyűt, 40%-uk (1832/4545) bioprotézist 1997 és 2013 között.
A megbízható értékeléshez a két betegcsoport tagjaiból a lényeges jellemzők alapján 1099 betegpárt hasonlítottak össze. A mechanikus műbillentyűvel kezelt betegekből (180/1099) 16% halt meg a követési idő alatt, a bioprotézissel kezelt csoportban a mortalitás szignifikánsan nagyobb volt: 20% (217/1099). Az átlagos megfigyelési idő 6,6 év volt, a maximum 17,2 év. A műbillentyűvel élő betegek 5,10 és 15 esztendei túlélése mindvégig meghaladta a bioprotézissel kezeltekét: 92, 79 és 59%, illetve 89, 75 és 50% (HR: 1,34, 95%-os MT: 1,09–1,66, p=0.006).
Az agyi katasztrófa gyakoriságában a két csoport között nem volt különbség, de a bioprotézis-implantációra kerülő betegek csoportjában a reoperáció kockázata nagyobb volt (HR: 2,36, 95%-os MT: 1,42–3,94, p=0,001), a jelentős vérzés kockázata viszont kisebb (HR: 0,49, 95%-os MT: 0,34–0,70, p=0.001). Az eredmények azt mutatják, hogy az 50 és 69 éves kor között aortabillentyű-pótlás végett műtétre kerülő betegek esetében a túlélés esélye jobb akkor, ha a beavatkozás során a beteg mechanikus műbillentyűt kap, mint ha bioprotézist ültetnek be.
