Új módszer a leggyakoribb billentyűbetegség kezelésére

A kanadai statisztikák szerint az aortabillentyű szűkülete körülbelül 150 ezer embert érint, ezzel a leggyakoribb billentyűbetegségnek számít az iparilag fejlett országokban. A vizsgálat eredményeit a British Journal of Pharmacology című lapban hozták nyilvánosságra.

A mostani vizsgálatban az aortabillentyű sztenózisában szenvedő kísérleti egereknek infúzióban adagoltak olyan szert, mely utánozza a „jó” koleszterinnek is nevezett HDL-koleszterin hatásait. A kezelés hatására a beszűkült aortabillentyű ismét megnyílt, így elkerülhetővé váltak az aortasztenózis súlyos következményei (köztük a szívműtét szükségessége), illetve a szívelégtelenség és a hirtelen szívhalál.

„Eredményeink rendkívül biztatóak, mivel reményt nyújthatnak arra, hogy aortasztenózisban szenvedő embereknél is sikeres lehet az effajta kezelés. Amennyiben valóban így történik, akkor egy vadonatúj terápiás módszer lesz a kezünkben, mellyel elkerülhetővé válhatnak a nyitott szívműtétek, melyek jelenleg még szükségesek a károsodott szívbillentyű cseréje céljából – magyarázza a vizsgálatot vezető dr. Jean-Claud Tardif. – Az új kezelési módszer alternatívát kínálhat a billentyűcserére, mely bonyolult, kockázatos, igen invazív eljárás.” Jelenleg ugyanis a billentyű műtéti cseréje a primer terápiás módszer aortasztenózisban, melyből évente átlagosan 13 ezret végeznek Kanadában.

Az aortasztenózis leginkább a 65 évesnél idősebb korosztályok betegsége, és ezen belül is különösen azokat veszélyeztet, akik túlsúlyosak, zsírban gazdag étrendet fogyasztanak, cukorbetegek vagy veleszületett kardiális rendellenességben szenvednek. „A populáció elöregedését és az elhízás járványszerű terjedését látva az aortasztenózis a jelentős közegészségügyi problémák körébe sorolható” – hangsúlyozza dr. Tardif.

A MHI vizsgálatban a kísérleti egereket koleszterinben gazdag étrenden tartották egészen addig, amíg echokardiográfiával az aortabillentyű szűkületét észlelték. Ezt követően az állatokat két csoportba osztották: a kontrollcsoport tagjai 2 héten át fiziológiás sót kaptak infúzióban, míg a terápiás csoport állatai egy olyan vegyületet (apoA-I mimetikus peptidet), mely a HDL-koleszterinhez hasonló hatásokat fejt ki. Az eredmények meglehetősen impresszionálóak, mivel a terápiás csoportban az aortabillentyű már a kezelés után 28 nappal teljesen megnyílt, szemben a kontrollcsoporttal, ahol ilyet nem tapasztaltak.

A mikroszkópos vizsgálat azt is jelezte, hogy a billentyű heges elváltozásai (azaz a kollagénlerakódás) a kezelt állatok esetében szignifikánsan kisebb volt, mint a kontrollcsoportban.