A vizsgálók azt kutatták, hogy a gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatások befolyásolják-e a kolhicin klinikai biztonságosságát és hatékonyságát COVID-19-ben szenvedő betegekben

Egy nagy retrospektív kohorszvizsgálatban a koleszterinszint-csökkentő rozuvasztatin szedésekor valamivel nagyobb volt a vesekárosodás kockázata, mint az atorvasztatin szedésekor.

Az akut vesekárosodás a glomeruláris filtrációs ráta gyors csökkenésé­vel járó tünetegyüttes. A súlyosság szerinti besorolásnál a vizeletürítés mennyisége és a kreatininszint emelkedése a mérvadó. Etiológiája szerint az akut vesekárosodás lehet prerenális, renális és posztrenális. A kezelés részét képezi a volumenstátusz fenntartása, a folyadékpótlás izotóniás krisztalloidoldattal, a volumentúlterhelés megszüntetése vízhajtókkal, a nefrotoxikus gyógyszerek adásának felfüggesztése, a gyógyszerek dó­zisának a vesefunkcióhoz történő igazítása. Komplex gondozással mérsé­kelhető a kórházi mortalitás és a progresszió kockázata.

A kardiovaszkuláris prevenció igen fontos területe és bizonyíté­kokkal alátámasztottan hatékony eleme a lipidszintek csökken­tése. Dr. Márk Lászlót, a Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórház (Gyula) főorvosát arról kérdeztük, mi a teendő, ha az erre a célra elsőként választandó sztatinokat a beteg nem tolerálja, vagy nem érhető el alkalmazásukkal a célérték.

A C1-inhibitor-hiány következtében kialakuló herediter angiooedema (C1- INH-HAE) jelentős betegségterhet ró a betegekre és családtagjaikra. Az elő­re meg nem jósolható angiooedemás epizódok, melyek akár életveszélyes állapot kialakulásához is vezethetnek, jelentősen befolyásolják a beteg életminőségét. A C1-INH-HAE kezelésének alapvető célja a betegek normális életvitelének biztosítása. Ennek leghatékonyabb módja az angiooedemás rohamok kialakulásának a megelőzése. A herediter angiooedemás betegek kezelésében mérföldkövet jelent, hogy 2021-ben elérhetővé vált az első cél­zott, orálisan adható profilaktikus gyógyszer, a kallikreingátló berotralstat.

Bár egy új, retrospektív elemzés eredményei összefüggést mutattak a sztatinok és az újonnan kialakuló demencia között, de kutatók ezt cáfolják

Az atherosclerosis kialakulásában a magas LDL-koleszterin- (LDL-C-) szintnek kulcsszerepe van, az összefüggést számtalan randomizált kli­nikai, prospektív kohorsz és mendeli randomizációs vizsgálat, vala­mint metaanalízis igazolta. Az ateroszklerotikus érbetegség kockáza­ta függ az LDL-C-szinttől és fennállásának időtartamától. A familiáris hypercholesterinaemiát (FH) egyrészt magas, sőt igen magas LDL-C, más­részt hosszú ideig való kitettség jellemzi. Az FH-s betegek megtalálása, kiszűrése az utóbbi években előtérbe került, főleg azért, mert a korábban kezdett sztatin- és ezetimibkezelés mellett az új gyógyszerek, elsősorban a PCSK9-gátlók, hatékonyabb LDL-C-csökkentést tesznek lehetővé.

A COVID-19 betegség igen kifejezett légzőszervi elégtelenség kiváltása révén, valamint a kórokozó, a SARS-CoV-2 koronavírus terjedésének kiemel­kedő gyorsasága okán az egész humán egészségügy jelenlegi legnagyobb problémáját jelenti.

Az időskori lipidcsökkentésnek igazodnia kell a beteg, a betegség és a gyógyszerek eseti jellemzőihez.