Gyógyszerkölcsönhatások és a kolhicin hatékonysága
A vizsgálók azt kutatták, hogy a gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatások befolyásolják-e a kolhicin klinikai biztonságosságát és hatékonyságát COVID-19-ben szenvedő betegekben
A 4432 beteget magában foglaló COLCORONA vizsgálat másodlagos elemzése során arra jutottak, hogy a sztatinokkal és kalciumcsatorna-blokkolókkal való kölcsönhatások nem változtatták meg a kolhicin biztonságosságát és hatékonyságát. A kolhicin farmakokinetikájában bekövetkező, gyógyszer-kölcsönhatásokhoz kapcsolódó változások (DDI, drug-drug interactions) nem eredményeznek klinikailag jelentős változásokat a kolhicin biztonságossági és hatékonysági profiljában.
A gyógyszer-kölcsönhatások operatív osztályozásának (ORCA) 3. vagy 4. osztályába tartozó gyógyszer-kölcsönhatások (DDI) megléte nem növelte a kolhicinnel kapcsolatos gasztrointesztinális mellékhatások kockázatát, és nem módosította a kolhicin hatását sem az ambulánsan sem a kórházban kezelt COVID-19 betegek halálozására.
Lama S. Alfehaid és munkatársainak (Brigham and Women's Hospital, Boston, MA) szeptember 6-án a JAMA Network Open-ben online tették közzé COLCORONA nevű vizsgálat másodlagos elemzését. Ennek során azt értékelték, hogy a kolhicin esetleges kölcsönhatása más gyógyszerekkel összefüggésbe hozható-e a farmakokinetikában bekövetkező változásokkal, vagy módosította-e a klinikai biztonságosságot és hatékonyságot a COVID-19-ben szenvedő betegeknél.
Összesen 4432 ambuláns, COVID-19-ben szenvedő beteget (átlagéletkor 54 év; 54% nő) osztottak be véletlenszerűen kolhicint és placebót kapó csoportra. A kolhicint szedő csoport 3 napon keresztül naponta kétszer 0,5 mg, majd 27 napon keresztül naponta egyszer 0,5 mg kolhicint kapott (n = 2205), a kontroll csoport kolhicin helyett végig placebót szedett (n = 2227).
Minden résztvevőnek volt legalább egy magas kockázati tényezője, például ≥ 70 éves kor, cukorbetegség, szívelégtelenség, szisztolés vérnyomás ≥ 150 Hgmm, légzőszervi betegség, koszorúér-betegség, testhőmérséklet ≥ 38,4 °C az elmúlt 48 órában, légszomj, bicitopénia, pancitopénia vagy magas neutrofilszám alacsony limfocitaszámmal.
Meghatározták azokat a gyógyszereket, amelyek kölcsönhatásba léphetnek a kolhicinnel, és az ORCA 1. (ellenjavallt), 2. (ideiglenesen ellenjavallt), 3. (feltételesen használható) vagy 4. (minimális kockázat mellett adható) osztályába sorolták őket.
Az elsődleges kimenetel a 30 napos követési időszak alatt értékelt bármely gasztrointesztinális mellékhatás volt.
Az összes résztvevő 1%-a kapott olyan gyógyszert, amely ORCA 2. osztályú kölcsönhatással, 14%-a olyat, amely 3. osztályú kölcsönhatással és 13%-a pedig olyat, amely 4. osztályú kölcsönhatással bírt; a leggyakrabban kölcsönhatásba lépő gyógyszerek a rosuvastatin (12%) és az atorvastatin (10%) voltak.
Bármilyen gasztrointesztinális mellékhatás esélye 1,80-szor nagyobb volt azoknál a kolhicint kapó betegeknél, akik kaptak olyan egyéb szert, ami kölcsönhatásba léphet a kolchicinnel, azoknál a kolhicint szedőknél pedig, akik nem kaptak a kolhicinnel kölcsönhatásba lépő szert, 1,68-szor volt nagyobb, mint a placebókarban, tehát a kolhicin hatása a gyógyszer-kölcsönhatások jelenlététől függetlenül konzisztens volt (P = 0,69 a kölcsönhatásra).
Hasonlóképpen, a DDI-k nem befolyásolták a kolhicin hatását a COVID-19 kórházi kezelés vagy halálozás kombinált kockázatára (P = 0,80 a kölcsönhatás esetén).
A cikkhez fűzött szerkesztőségi kommentárban Hemalkumar B. Mehta, és G. Caleb Alexander (Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health, Baltimore) kijelentették, hogy az azonosított DDU-t tesztelni kell: „Az elméleti DDI-k nem biztos, hogy valós ártalmakra vezetnek”.
A tanulmány a résztvevők által a kiinduláskor használt gyógyszerekre összpontosított, ami nem biztos, hogy az összes lehetséges DDI-t lefedte. Az eredmények nem adtak információt a ritka mellékhatásokról, például a rabdomiolízisről, amelyek általában hónapokkal a gyógyszeres kezelés megkezdése után jelentkeznek. Továbbá a vizsgálatban résztvevők mindegyike igazolt SARS-CoV-2 fertőzésben szenvedett, ami növelhette a kolhicin alkalmazásával kapcsolatos mellékhatásokra való fogékonyságukat.
Forrás:
Alfehaid LS, Farah S, Omer A, et al. Drug-Drug Interactions and the Clinical Tolerability of Colchicine Among Patients With COVID-19: A Secondary Analysis of the COLCORONA Randomized Clinical Trial. JAMA Netw Open. 2024;7(9):e2431309. doi:10.1001/jamanetworkopen.2024.31309
Mehta HB, Alexander GC. Managing Drug-Drug Interactions—So Many Drugs, So Little Evidence. JAMA Netw Open. 2024;7(9):e2432649. doi:10.1001/jamanetworkopen.2024.32649