Óriási szerepe van egy kloridcsatorna-fehérjének a bakteriális eredetű szepszis elleni védekezésben.

A PRONTO klinikai vizsgálatban a PCT-alapú kezelés 17%-kal csökkentette a szepszis miatti halálozás arányát.

Az ADAPT-Sepsis vizsgálat eredményei szerint a prokalcitonin szintje a CRP-nél pontosabban jelezheti az antibiotikum-kezelés abbahagyásának lehetséges időpontját.

Egy transzkripciós faktor komoly segítséget jelenthet az életveszélyes állapot terápiájában.

Glükóz és B1-vitamin együttes adagolása jelentősen javította állati modellszervezetekben a túlélést még súlyos szepszis esetén is.

Az akut vesekárosodásban szenvedő, vesepótló kezelésben (RRT) részesülő betegek intenzív osztályra való felvételkor a 4 mmol/l-nél magasabb szérumlaktát-szintek növelik a 60 napos halálozás kockázatát.

A szervezet immunsejtjeinek felébresztése segíthet a szepszis okozta életveszélyes állapot elleni küzdelemben.

A kortikoszteroidokat fertőzésekre hajlamosító tényezőként tartják szá­mon és megfelelő antimikróbás kezelés nélküli alkalmazásuk katasztrofális következményekkel is járhat. Az elmúlt évtizedek során azonban kiderült, hogy a kortikoszteroidok korai és megfelelő alkalmazása számos fertőzéses kórképben, így szepszisben, COVID-19-fertőzésben, súlyos otthon szerzett tüdőgyulladásban javíthatja a betegség kimenetelét.

Az összefoglaló közleményben elsősorban a másodlagos hipogammaglobulinémia felismerésére, a primer formáktól való elkülönítésére koncentrálunk. A hemato-onkológiai, autoimmun betegségekre és a kezelésükre alkalmazott immunszuppresszív szerekre fókuszálva bemutatjuk azok immunglobulin (Ig) termelésre gyakorolt hatását. Az összefoglalóban kitérünk a klinikai gyakorlatban alapvető diagnosztikus és terápiás szempontokra is.

A védőoltásoknak köszönhetően napjainkban számos fertőző betegség rendkívül ritkává vált, azonban a koronavírus és a Covid–19-vakcinák ha­tásosságát illetően számtalan kérdés merül fel. A védőoltás hatásosságát az határozza meg, hogy képes-e megelőzni egy adott betegséget. Ahogy bármely más gyógyszer esetében, úgy egyetlen védőoltás sem 100%-ban hatásos minden egyes oltott ember számára az adott fertőző betegséggel szemben, azaz a hatásosság számos tényező függvénye. Jelen áttekintésben a tápláltsági állapot összefüggéseit elemezzük az oltások hatékonyságá­val és a súlyos Covid–19-fertőzés kimenetelének kockázatával, áttekintve a rendelkezésre álló szakirodalmat.