Új megközelítés a szepszis kezelésében

A Nature Immunology folyóiratban április 18-án jelent meg a Nijmegen (Hollandia) székhelyű Radboud University kutatóinak cikke, amelyben egy új megközelítést mutattak be a szepszis kezelésére, melynek alapja, hogy a szklerózis multiplex kezelésében használt interferon béta beadásával képesek “felébreszteni” a szervezet nem megfelelően működő immunsejtjeit.

Ha az immunrendszer nem működik megfelelően, a beteg fogékonyabbá válik a vírusok, baktériumok vagy gombák által okozott fertőzésekre. A globális halálesetek mintegy 20%-a szepszishez kapcsolódik, egyben ez a vezető halálozási ok az intenzív osztályokon. A szepszisre jellemző a szervi elégtelenség (például a vese vagy a tüdő leállása), amelyet a fertőzésre adott immunválasz szabályozatlansága okoz. A szepszisben szenvedő betegek gyakran annyira rossz állapotúak, hogy az intenzív osztályra kerülnek, ahol körülbelül egyharmaduk meghal. Az orvosok sokáig úgy vélték, hogy a szepszissel összefüggő halálozás csak a túlságosan agresszív akut immunválasznak köszönhető, amely károsítja a szerveket. Ma már tudjuk, hogy a halálozás a súlyosan elnyomott immunválasz, az úgynevezett immunparalízis miatt is bekövetkezhet. Az immunparalízisben szenvedő betegek nem tudnak hatékonyan küzdeni a meglévő fertőzéseik ellen, és nagyon érzékenyek az új, például a gombák által okozott fertőzésekre. Világszerte kihívást jelent a kutatók számára, hogy miként lehetne korrigálni a szepszisben szenvedő betegek szabályozatlan immunválaszát.

Ennek megoldására a nijmegeni Radboudumc kutatócsoportja egészséges önkénteseken vizsgálta az immunválasz mechanizmusait. A vizsgálat résztvevőiben ellenőrzött immunválaszt váltottak ki elpusztult baktériumdarabok, endotoxinok befecskendezésével. A fejlett technológiák segítségével a csapat, köztük Guus Leijte intenzív osztályon dolgozó kutatóorvos, közelről tudta nyomon követni, hogyan változik az immunrendszer mind az akut gyulladásos fázisban, mind a későbbi fázisban, amikor az immunrendszer lebénul, paralizálódik. A laboratóriumban Farid Keramati, a cikk első szerzője a résztvevők véréből és csontvelőjéből nyert immunsejteket vizsgálta. Megfigyelte, hogy bizonyos immunsejtek, a monociták maturációja az akut immunválasz után nem volt megfelelő, így később funkciójuk csökkent.

Ez a mechanizmus kulcsfontosságú az immunrendszer paralízisében, mivel ezek a monociták létfontosságú szerepet játszanak a szervezet fertőzések elleni védekezésében. Keramati szerint: “Ez az átfogó elemzés részletes képet adott arról, hogy mi történik az immunválasz során. Ez olyan lehetséges kezelésekhez ad támpontokat, amelyekkel feléleszthetjük a szervezet legyengült védekező képességét.”

A kutatók ezután egy már létező gyógyszert, az interferon-bétát adták a monocitákhoz a laboratóriumban. Ezt a gyógyszert a szklerózis multiplex (MS) kezelésére használják, amikor az immunrendszer nem működik megfelelően, és gyulladást okoz a központi idegrendszerben. Az interferon-béta jótékony hatással volt a lebénult monocitákra. A gyógyszer beadása után a monociták maturációja egyértelműen javult és a fertőzések elleni harcban jobb működést mutattak.

Matthijs Kox, a kutatás egyik vezetője szerint ezek az eredmények ígéretesek, de további lépésekre van szükség.

“Eddig csak az interferon-béta sejtekre gyakorolt hatását vizsgáltuk laboratóriumunkban. A következő lépés az, hogy ezt a gyógyszert egészséges résztvevőknél alkalmazzuk az endotoxinok beadása utáni későbbi fázisban. Meg akarjuk vizsgálni, hogy ez ellensúlyozni tudja-e az immunparalízist. Egy másik lehetséges utóvizsgálatban pedig már közvetlenül azt szeretnénk értékelni, hogy az interferon-béta javíthatja-e az intenzív osztályon fekvő, szepszisben szenvedő betegek monocitáinak működését. Mert ha ez bebizonyosodik, akkor könnyen lehet, hogy van egy kezelésünk, amellyel segíthetünk ezeken a betegeken.”

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Existing drug could revive immune cells in sepsis treatment

Systemic inflammation impairs myelopoiesis and interferon type I responses in humans

Irodalmi hivatkozás:

Farid Keramati, et al. Systemic inflammation impairs myelopoiesis and interferon type I responses in humans, Nature Immunology (2025). DOI: 10.1038/s41590-025-02136-4