Az emlőrák az egyik leggyakoribb daganattípus, nagyjából minden 9. nőt érint ez a betegség. Az emlőrák lehetséges kezelési lehetőségei közé tar­tozik a műtét, a kemoterápia, a sugárkezelés és a hormonkezelés, illetve ezek különböző kombinációja. Arról, hogy egy adott beteg mely kezelésben részesül, szakértőkből álló orvoscsoport (ún. onkoteam) dönt.

Az előrehaladott prosztatarák kezelésében alkalmazott androgénreceptor-útvonal-gátló (ARPI) kezeléseket követő újabb vonalbeli terápiák igény­bevételére és klinikai eredményeire vonatkozóan igen kevés, valós kör­nyezetben keletkezett (real world) adat áll rendelkezésre. Az eredmények szerint a jelenlegi gyakorlatban a korábban ARPI-terápiában részesült, metasztatikus kasztrációrezisztens prosztatarákban (mCRPC) szenvedő betegek 57,1%-a kapott valamilyen másik ARPI-t következő vonalbeli ke­zelésként, és 23,9%-uknál váltottak kemoterápiára. A kezelési idő mediánja (4,1 hónap) és a teljes túlélés (15,2 hónap) rövid volt, ami rávilágít a további, hatékony terápiák szükségességére.

Clinical Genitourinary Cancer, 2024 augusztus

A fiatalkori emlőrák emelkedő incidenciája egyre nagyobb figyelmet és multidiszciplinaritást igényel. Bár a szakmai útmutatókban, irányelvekben az életkor alapvetően nem határoz meg eltérő kezelési protokollokat, dó­zisokat vagy terápiahosszat, a premenopauzális állapot mégis eltérő meg­közelítést követel, egyrészt az endokrin terápia miatt, másrészt a várható hosszú távú túlélés és a potenciális késői toxicitás következtében.

Az emlődaganatok sebészi kezelése folyamatos változáson megy keresztül, előtérbe helyezve az egyre kevésbé radikális megoldásokat, valamint az onkoplasztikai technikákat a jobb gyógyulási és esztétikai eredmények reményében. Az alábbiakban a IV. Emlőrák Konszenzus Konferencia leg­frissebb nemzetközi tanulmányokra és szakértői javaslatokra alapozott, az emlőrák sebészi kezelésével kapcsolatos ajánlásai olvashatók.

A prosztatarák az egyik leggyakrabban látott malignitás. A radikális prosztatektómiát – nyílt, laparoszkópos vagy robotasszisztált megoldással – tekintik a közepes, valamint
magas rizikójú prosztatarák elsővonalbeli kezelési módjának a sugárterápia mellett, ha a várható túlélés meghaladja a 10 évet. Az alacsony rizikójú betegek esetében is szóba
jön a radikális prosztatektómia az aktív követés mellett. Ma a robotasszisztált radikális prosztatektómia a legáltalánosabb
sebészi kezelése a lokalizált prosztataráknak. A módszer rövidebb hospitalizációs idővel és alacsonyabb transzfúzióigénnyel párosul a nyílt műtéttel szemben. A robotasszisztált radikális prosztatektómiával kielégítő hosszú távú, biokémiai kiújulástól mentes túlélés és tumorspecifikus túlélés érhető el alacsony, közepes és magas rizikójú prosztatarák kezelésében is. Előnye a műtét utáni gyors kontinenciafelépülés, illetve az erektilis funkció helyreállásának magas aránya. A minimálinvazív megközelítés költségei magasabbak, mint
a nyílt radikális prosztatektómiának, a gyorsabb posztoperatív felépülésből származó előnyöket érdemes tovább vizsgálni a költséghatékonyság számszerűsítéséhez. A robotasszisztált módszer számos új műtéti technikát tett lehetővé, további
rapid fejlődés várható ezen a területen.

Magy Onkol 68:255- 261, 2024

Az emlőrák az Európai Unión belül – köztük hazánkban is - a nők körében a leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganatos megbetegedés, amely a széleskörben hozzáférhető szűrési programok és a modernkori terápiás eszközök ellenére is a halálozás egyik vezető oka.¹ Az emlőrákok közül a legkedvezőtlenebb prognózissal a hormon receptor negatív és HER-2 re­ceptor negatív, vagyis a tripla-negatív emlőrák (TNBC) rendelkezik. A TNBC szisztémás kezelési lehetőségeként napjainkban egy új gyógyszercsalád került forgalomba, az úgynevezett antitest-gyógyszer konjugátumok (ADC), amelynek egyik hatóanyaga a tripla-negatív emlőrákokban is bizonyítottan hatásos sacituzumab-govitecan.

Sikerült kidolgozni egy ritka, tumorellenes hatású növényi vegyületcsoport szintetikus előállításának módszerét.

Intézetünk Sugárterápiás Központjában 2022 óta működik egy 0,55 T-s MR-készülék (MAGNETOM Free.Max) és egy gyűrűs röntgenkészülék (ImagingRing). Jelen közleményünkben beszámolunk a készülékekkel nyert korai tapasztalatainkról. Az MR-szkenner alagútátmérője 80 cm, a röntgenkészülék gyűrűátmérője 121 cm. Utóbbival kúpsugaras CT- (CBCT-) vizsgálatok is végezhetők. Az MR-készüléket elsősorban nőgyógyászati brahiterápiás (BT-s) kezelések tervezésénél
alkalmazzuk. Speciális rácsfantommal vizsgáltuk az MR-képalkotás képtorzításait. Fej-nyak és emlőtűzdeléseket követően összehasonlítottuk az ImagingRing CBCT és tervezési CT képminőségét. Az MR-készülék képminőségét megfelelőnek találtuk nőgyógyászati BT-s besugárzástervezéshez. A képtorzítások klinikai szempontból elhanyagolhatók. Az ImagingRinggel készített CBCT-képeken a katétereket mindig jól tudtuk azonosítani. Az MR-készülék a megfelelő képminőség és a kis fokú képtorzítás miatt alkalmas nőgyógyászati BT-s tervezéshez. Az ImagingRing képminősége kis testméreteknél megfelelő besugárzástervezéshez, de nagyobb testméreteknél már nem. Utóbbi készülék alkalmazható kezelés közbeni in vivo sugárforráspozíció-ellenőrzésre. Eddigi tapasztalataink alapján a két új képalkotó készülék használata hozzájárul a BT-s kezelések minőségének javításához.
Magy Onkol 68:155-162, 2024

A prosztatarák a férfiak leggyakoribb rosszindulatú daga­nata, és az előfordulás gyakorisága az életkor előrehalad­tával növekszik. A betegség ellátási palettája széles (például „wait and watch”, definitív sugárterápia, robotsebészet stb.), amelynek köszönhetően a legtöbb esetben a betegség gyó­gyítható vagy eredményesen kezelhető. Hangsúlyozandó azonban, hogy a kezelés multidiszciplináris alapokon nyug­szik, vagyis a társszakmák összehangolt munkája révén érhető el a legmagasabb szintű betegellátás. A kezelést és a kimenetelt a szövettani észleletek jelentősen befolyásolják, ezért kiemelkedően fontos, hogy a patológusok tisztában legyenek az aktuális feldolgozási és leletezési protokollokkal, a kiegészítő vizsgálatok lehetőségével és azok jelentőségével. A prosztatarákok ellátásával kapcsolatos új, hazai irányelv tartalmaz egy fejezetet a patológus szerepéről és feladatairól. Ebben a közleményben ezeket foglaljuk össze azzal a céllal, hogy a patológusok tudását frissítsük, valamint bemutassuk a szövettani feldolgozás komplexitását a klinikus kollégáknak. Magy Onkol 68:143-153, 2024

A korábbiak után további jó eredményeket mutatott a ribociklibbel kiegészített hormonterápia emlőrákban.