Az obezitás krónikus, progresszív, visszatérő, de kezelhető komplex beteg­ség, amely a testzsír kóros mértékű felszaporodásával és diszfunkciójával jár. A diszfunkcionális zsírszövetben kialakuló enyhe, krónikus gyulladás metabolikus, kardiovaszkuláris, biomechanikai és pszichoszociális követ­kezményei jelentősek. Fontos, hogy ma már nemcsak a testtömegindex, hanem a testösszetétel, a zsigeri elhízás mértéke, a társuló betegségek, a szövődmények és a funkcionális állapot is értékelendő a terápiás stratégia megválasztásához. Jelen közlemény áttekinti az obezitás epidemiológiáját, patofiziológiáját, annak elsősorban endokrin és genetikai okait, az obezitás legfontosabb endokrinológiai következményeit, valamint a jelenleg rendel­kezésre álló kezelési lehetőségeket.

Az új fejlesztés folyamatos adatszolgáltatást nyújt a légúti élettani funkciókról, így a szövődmények jóval korábban felismerhetők és kezelhetők.

Egy új fejlesztésű antiszensz oligonukleotid az Aurora kináz A alternatív splicing folyamatába avatkozik be.

A tumorsejtek számukra mostoha környezetben való túlélésének kulcsa a transzkripciós mechanizmus módosításában rejlik, amelynek pontos feltárása új onkológiai készítmények kifejlesztéséhez vezethet.

A PI3K és RAS közötti kölcsönhatás szelektív célzása új lehetőségeket nyithat meg az onkológiában.

Egy kis méretű peptid képes natív konformációjában rögzíteni a Parkinson-kórt okozó alfa-szinuklein fehérjét.

Az újonnan felfedezett molekula, amely gátolja a barna zsírszövet aktivitását gyógyszercélpontként új fordulatot hozhat az obezitás kezelésében.

 Nemcsak a dohányzásról való leszokás, hanem az e-cigarettára váltás is jelentősen csökkentette a súlyos nemkívánatos kardiális események (MACE) kockázatát a dohányzási ártalomcsökkentés kardiovaszkuláris rendszerre gyakorolt hatásainak témájában legutóbb megjelent publikáció szerint. Danbee és munkatársai a European Heart Journal szaklapban tették közzé eredményeiket, amelyek a dél-koreai Nemzeti Egészségbiztosítási Szolgálat országos adatbázisának átvizsgálásán alapulnak.

A PPP1R3B gén szabályozza a májban, hogy a szerv hogyan tárolja az energiát: glikogénként vagy trigliceridek formájában.

Az interleukin-15 molekula vérből kimutatható mennyisége összefüggést mutat az edzés iránti vágy mértékével.