A szakirodalmi áttekintés átfogóan elemzi a nikotintartalmú termékek kardiovaszkuláris hatásait, és bemutatja, hogy a nikotin minden formája érrendszeri károsodást okoz: a „kevesebb ártalom” nem jelent „ártalmat­lanságot”. A vizsgálat egyértelmű hierarchiába rendezi a kardiovaszkuláris kockázatokat.

A U‑RHYTHM viselhető készülék révén olyan hormonális eltérések váltak láthatóvá, amelyek a jelenlegi vizsgálati eljárásokkal rejtve maradnának.

Két külön biológiai útvonal vezet ugyanahhoz az eredményhez: az ér könnyebben szűkül, kevésbé tágul és a trombózis kockázata nő.

A mediterrán étrend segít a fogyás megőrzésében, és hosszú távon mérsékelheti az elhízással összefüggő morbiditást.

A dohányzás erőteljesen növeli a hirtelen szívhalál kockázatát, de a leszokást követő idő előrehaladtával a rizikó csökken.

Sikerült pontos magyarázatot adni arra, miért hatékonyak a GIPR-t gátló és GLP-1 receptort aktiváló kombinált készítmények.

Az apa étrendje már a fogantatás előtt befolyásolhatja a születendő gyermek egészségét és testösszetételét.

Az új modell az élettani adatokat bőrre helyezett, nem invazív szenzorokból származó jelek alapján értékeli.

A 40 éves kor előtt bekövetkező korai menopauza esetén jelentősen magasabb a kockázata a magas vérnyomás kialakulásának.

Napi 800 gramm körüli zöldség-gyümölcs fogyasztása akár huszonnyolc százalékkal mérsékelheti a szív-érrendszeri betegségek előfordulását.