Az ATLAS egy egységes módszertanra épülő, interaktív adatvizualizációs platform, amely a NEAK és a KSH valóélet-adataira támaszkodva mutatja be a szívelégtelenség és a COPD hazai epidemiológiáját és ellátási mintázatait. Standardizált definíciók és arányszámok mentén teszi összehasonlíthatóvá a prevalenciát, mortalitást, gyógyszerkiváltást, szakellátási igénybevételt és orvosi beavatkozásokat területi, nem és korcsoport szerinti bontásban, támogatva a hipotézisalkotást és az egészségügyi döntéshozatalt.

Fontos figyelnünk a légzőszervi kockázatok megfelelő kezelésére a növekvő hőmérséklet idején.

A gyógyszerek által okozott tüdőbetegségek heterogén csoportot alkotnak, melyeknek hátterében többféle gyógyszercsoport állhat. Az intersticiális tüdőbetegségek kialakulásában egyre gyakrabban mutatható ki valamilyen gyógyszertoxicitás, és a potenciális kiváltó szerek listája sajnos egyre bővül.

Az Európai Kardiológus Társaság augusztusban, Londonban megrendezett kongresszusán ismertetett újdonságok egyike volt a krónikus koronária szindróma kezelésének új irányelve. Tomcsányi János professzort az ajánlás legfontosabb újdonsá­gairól, megállapításairól kérdeztük.

A poszt-COVID szindróma bármely, a vírusfertőzésen átesett betegben kialakulhat és megközelítőleg a betegek 10%-a tapasztal elhúzódó tüne­teket.¹ A betegek legnagyobb hányadában spontán regresszió jelentkezik szupportív kezelés, tüneti terápia és életmódbeli változtatások (pihenés, fokozatosan növelt fizikai aktivitás) mellett. A szindróma több szervrend­szert is érinthet, mely alapvetően meghatározza a tünetek sokszínűségét. Általános szimptómaként gyengeség, fáradtság, generalizálódott fájdalom és láz fordultak elő. Jelen írás a pulmonológiai vonatkozásokat öleli fel.

Spanyol kutatók egy olyan fehérjére bukkantak, amelynek modulálása segítséget nyújt a szívfunkciók megőrzésében.

A West Virginia University kutatói az éghajlatváltozás és a levegőszennyezés tüdőbetegségekre gyakorolt hatásait elemző összefoglaló közleményt jelentettek meg a Chest folyóiratban.

A terheléses próbákat régóta használjuk kórállapotok felfedésére és a ma­ximális oxigénfelvevő képességet tükröző kardiorespiratorikus fittség meg­ítélésére. Ezek közül az egyik legegyszerűbb, veszélytelen és népszerű teszt a 6 perces járás-futás kórházfolyosón, sportpályákon, fedett sportlétesítmé­nyekben, parkokban egészséges és sportoló személyek, különböző beteg­ségekkel, kórállapotokkal bajlódók részvételével. Az egészséges emberek­re, illetve az egyes kórállapotokra vonatkozó életkorfüggő normálértékek rendelkezésre állnak.

A COPD és az asztma alkalmazott béta2-agonisták biztonságosságát elemző eddigi vizsgálatok nem hoztak egybehangzó eredményeket. Továbbra sem tisztázott például, hogy a béta2-agonista alapú gyógyszeres kezelés megindítása a kardiovaszkuláris események eltérő kockázatával társul-e. Jelen vizsgálatban erre a kérdésre keresték a választ a szerzők.

Egyre több kutatás igazolja az összefüggést a krónikus obstruktív tüdőbetegség, illetve a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás között. Jelent tanulmány szerzői a COPD-hez társuló kardiovaszkuláris kockázatot hasonlították össze COPD-ben nem szenvedő dohányos és nem dohányzó kontroll személyekével. Azt találták, hogy COPD kapcsán a mérések és számítások nagyobb kardiovaszkuláris rizikót jeleznek.