A kardiovaszkuláris (CV) betegségek előfordulása és mortalitása Európa számos országában csökkenő tendenciát mutat, de még mindig a megbe­tegedések és a halálozás egyik fő oka. A kardiovaszkuláris kockázat függ attól, hogy látszólag egészséges vagy már ismert CV betegségben szenvedő populációt vizsgálunk-e, de a földrajzi régió vagy egy-egy major rizikófak­tor is jelentősen befolyásolhatja a CV rizikót. Az elmúlt években különböző betegcsoportokra kialakított, újabb kockázatértékelési módszerek isme­rete és használata elősegítheti az emelkedett CV rizikójú egyének időbeni azonosítását és kezelését, ezáltal a CV eredetű mortalitás csökkenését.

A szívpanaszok miatt sürgősségi ellátásban részesülő, de nem szívinfarktusos betegekben a magas szenzitivitású kardiális troponin intermedier értékei jelzik a koronáriák megbetegedését.

A korábbi vélekedéssel szemben az időseknél legalább annyi – ha nem több – haszonnal jár a sztatinok és egyéb koleszterin-csökkentők adagolása, mint a fiatalabbaknál.

A percután koronária revaszkularizáció sikerességét elsősorban az befolyásolja, hogy mennyire sikerül az érintett erek tágítása.

A sok embert érintő betegségek megelőzése mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból fontos. Ausztráliai szakemberek áttekintése szerint az influenza elleni védőoltás a járványos betegség veszélyének csökkentésén túl az infarktus kockázatát is mérsékli.

A 2-es típusú cukorbetegség diagnózisának felállításakor a  betegek mintegy fele, 10 év múlva mintegy 80%-uk hypertoniás. A hypertonia előfordulása kétszer-háromszor gyakoribb T2DM jelenlétében, mint a nem diabeteses népességben.