Bár a Covid–19-világjárvány csúcspontja remélhetőleg már lezajlott, sok embernél a hosszú Covid még hetekkel, hónapokkal vagy akár évekkel a kezdeti megbetegedés után is tüneteket okoz. A hosszú Covid esetében jelentett több mint 200 tünet közül az agyi köd – a gondolkodással, megértéssel, fókuszálással és memóriával kapcsolatos problémák sora – az egyik legelterjedtebb és legtartósabb.
A holland Lifelines multidiszciplináris, prospektív, populáció alapú, obszervációs kohorszvizsgálat digitális COVID-19-kérdőívek segítségével elemezte az egészségi állapotot és egészséggel kapcsolatos viselkedést. A 18 éves vagy annál idősebb résztvevőktől gyűjtött adatok alapján a COVID-19- fertőzéssel diagnosztizált betegek 23 szomatikus tünetének longitudinális dinamikáját elemezték.
A Neurology folyóiratban megjelent tanulmány szerint a COVID-19-et elszenvedetteket a betegséget követő 6 hónapban jobban fenyegeti az epilepsziás roham kockázata, mint azokat, akik influenzások voltak.
Továbbra is rejtély, hogy a SARS-CoV-2 vírus által okozott COVID-19-ben sok beteg miért veszti el a szaglását, holott az olfaktorikus érző neuronok nem fertőződnek meg.
Egy amerikai vizsgálat azt találta, hogy a súlyos állapotú kórházban kezelt COVID-19-fertőzést túlélőknél a fertőzés után 12 hónappal megnövekszik a halálozási kockázat.
A COVID-19-pandémia idején minden krónikus betegséggel kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy mennyiben befolyásolja egymást a két kórkép. A légúti obstruktív megbetegedések különösen fókuszban voltak, hiszen a COVID-19 is leginkább pulmonális szövődményekkel járt. A közlemény összefoglalja a COVID-19 és az asztma eddig megismert összefüggéseit. Bár a vírusinfekciók az asztma exacerbációját idézhetik elő, a két betegség együttes előfordulása mégsem járt megnövekedett morbiditási vagy mortalitási rizikóval. Ennek feltétele az, hogy az asztma kontroll alatt legyen, vagyis járvány idején különösen fontos a megfelelő beteggondozás és a jó terápiás adherencia.
A nemzetközi tanulmányok szerint a COVID-19-cel kórházba kerülők több, mint 80%-ánál alakulnak ki idegrendszeri komplikációk, és az ilyen betegek nagyobb eséllyel halnak meg, mint a neurológiai bántalmakban nem szenvedők.
A protonpumpagátló (PPI) szerek a savszekréció-gátlás és a gyomornyálkahártya-védelem (gastroprotectio) „aranystandardját” képezik, napjainkban világszerte, így Magyarországon is az egyik leggyakrabban felírt gyógyszercsoport. Az indokolatlanul hosszú ideig alkalmazott PPI-kezelés során, különösen időskorban a társbetegségekkel és a gyógyszer-interakciók nagyobb kockázatával is számolni kell. A korábban felmerült legtöbb mellékhatás esetében az összefüggések bizonytalanok, mivel a rendelkezésre álló adatok rendszerint retrospektív, obszervációs, epidemiológiai vagy kis esetszámú, kontrollcsoport nélküli tanulmányokból származnak.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.