Új kutatások szerint a társbetegségekkel szövődő figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD) kétszeresére növelik a szkizofrénia kockázatát.

A szkizofrénia csoportjába tartozó zavarok ellátásának modern alapelveit a mértékadó irányelvek idővonala mentén ismertetjük, majd a területen zajló farmakológiai kutatások újdonságait és a napi gyakorlat trendjeit tekintjük át.

 Az Egyesült Királyságban végzett egyik kutatás szerint az, hogy a figyelem­hiányos hiperaktivitás-zavarban (ADHD) szenvedők várható élettartama rövidebb, elsősorban a nem megfelelő ellátásuknak tulajdonítható. Koreai kutatások pedig azt mutatták, hogy a társbetegségekkel szövődő ADHD kétszeresére növeli a szkizofrénia kockázatát.

Az Orvostovábbképző Szemle jelen lapszámának neurológiai szimpóziuma, amelyet az olvasó kezében tart vagy képernyőjén olvas, megint telitalálat. Szó esik egy sürgős ellátást igénylő betegségről (trigeminusneuralgia), a tenziós fejfájásról, melyet a teljes népesség elsöprő többsége saját tapasztalatból ismer, és végül a szkizofréniáról, amely nemcsak híres költők (pl. Hölderlin) betegsége volt, hanem hazánkban is sok ezer beteg és család életét nyomorítja meg évekre, évtizedekre. Sokan emlékszünk József Attila híres soraira, az autizmus páratlan, verbális megjelenítésére: „A semmi ágán ül szivem, / kis teste hangtalan vacog, / köréje gyűlnek szeliden / és nézik, nézik a csillagok.”

A hetente egyszer szedhető, risperidont tartalmazó új, kapszula, hasonló tünetkontrollt biztosított, mint a gyógyszer napi adagja

A maga nemében legnagyobb és etnikailag legváltozatosabb tanulmány 697 olyan genetikai variánst azonosított, amelyek a major depressziós zavarral állnak összefüggésben.

A xanomelin/trospium-klorid adagolása jelentős kognitív javulással járt akut szkizofréniában és kognitív károsodásban szenvedő betegeknél.

A vizsgálattal a betegség jövőbeli lefutásának súlyossága is megjósolható.

Komplex genetikai eredetű betegségek kezelésére is alkalmas lehet a pontmutációk létrehozására használható új módszer.

A mentális egészség területén az elmúlt évtizedekben – többek között a klímaváltozás, a Föld erőforrásainak kimerülése, a kényszerű migráció, a járványok és a háborúk következtében – világszerte növekedett az el­látási szükséglet, miközben az ellátókapacitás csökkent. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2022-es mentális egészségügyi jelentése szerint vi­lágszerte közel egymilliárd a mentális betegséggel érintettek száma.