A védőoltásoknak köszönhetően napjainkban számos fertőző betegség rendkívül ritkává vált, azonban a koronavírus és a Covid–19-vakcinák ha­tásosságát illetően számtalan kérdés merül fel. A védőoltás hatásosságát az határozza meg, hogy képes-e megelőzni egy adott betegséget. Ahogy bármely más gyógyszer esetében, úgy egyetlen védőoltás sem 100%-ban hatásos minden egyes oltott ember számára az adott fertőző betegséggel szemben, azaz a hatásosság számos tényező függvénye. Jelen áttekintésben a tápláltsági állapot összefüggéseit elemezzük az oltások hatékonyságá­val és a súlyos Covid–19-fertőzés kimenetelének kockázatával, áttekintve a rendelkezésre álló szakirodalmat.

Egy randomizált vizsgálat új elemzése szerint a túlsúlyos vagy elhízott emberek esetén kevésbé hatásos a D-vitamin-pótlás, mint a normál testsúlyúakban.

A hajhullás elleni táplálék-kiegészítők széles skálája rendelkezik potenciállal, de a vizsgálatok nem tudtak végleges bizonyítékot szolgáltatni ezek biztonságosságára és hatékonyságára.

Egy új kutatás szerint a nagy dózisú B6-vitamin táplálékkiegészítők csökkenthetik a szorongást és a depressziót.

Az alultápláltsággal kórházba kerülő betegek extra táplálásával meghosszabbodik az élettartamuk.

A közvéleménybe mélyen beivódott az a hiedelem, hogy az antioxidánsok segítenek a daganatok legyőzésében is. A legújabb klinikai tapasztalatok szerint azonban ezek– különösen daganatos betegségekben-  többet árthatnak, mint használnak.

A kutatások azt igazolják, hogy a kis születési súlyhoz vezető in utero tényezők fokozzák a felnőttkori elhízás kialakulásának esélyét. Mindezek fényében a terhesség alatti étkezési anomáliák megelőzése hosszú távon segíthet az utódok egészségi állapotának optimalizálásában.