A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.

A kardiális rehabilitáció „koordinált aktivitások összege a kardiovaszkulá­ris betegségek alapvető okainak kedvező befolyásolására, a legjobb fizi­kai és mentális állapot elérésére, hogy a betegek a saját erőfeszítéseikkel megőrizzék vagy visszaszerezzék az optimális funkcionálást, illetve javuló egészségi magatartásukkal megtartsák vagy visszanyerjék az optimális funkcionalitásukat és a megjavult egészségi magatartásukkal fékezzék vagy megfordítsák a betegség előrehaladását”.

A közlemény hiánypótló célja, hogy reális képet nyújtson az egyre gyako­ribbá váló borderline személyiségzavar jellemzőiről és kezelhetőségéről. Eloszlatja az elterjedt tévhiteket, személyközelbe hozza és átélhetővé teszi az érintettek belső élményeit, megérthetővé a típusos kapcsolati, életveze­tési és viselkedésproblémáikat. Ismerteti a segítségnyújtási lehetőségeket, bepillantást nyújt a zavar gyógyításában bizonyítottan hatékony pszicho­terápiás módszerek belső világába. Felkészít a betegekkel való találkozás során felmerülő gyakoribb kommunikációs nehézségekre, útmutatót nyújt ezek feloldásához

Ennek a nem túl gyakori, rendszerint gyermekkorban jelentkező daganatnak az elkülönítő diagnózisa és a betegek hosszú távú követése, szubsztitúciós terápiája a műtétet, esetleges sugárkezelést követően nagy körültekintést igényel. Ezt illusztrálja a cikkben bemutatott négy pediátriai eset.

Egy most megjelent tanulmány szerint az egészségtelen ételeket népszerűsítő reklámok befolyásolják a gyermekek ételválasztását és agyi aktivitását, ezáltal egészségi kockázatot jelentenek.

Egy új tanulmány szerint túl sok kalória bevitele során a bélrendszer leállítja egy olyan hormon termelését, mely az agy számára a teltségérzet információját továbbítja. 

Az evészavarok, főként az anorexia nervosa és a bulimia nervosa súlyos pszichiátriai betegségek, amelyekben nagy a morbiditás és a halálozás aránya. E betegségek súlyosságának tudatosítása mellett fontos az öngyilkossághoz vezető kockázati tényezők azonosítása. 

Az elhízott emberek hormonális rendszerébe valószinűleg hiba csúszik és ezért éhségérzetük nem csökken, amikor már jeleznie kéne, hogy jóllaktak. Ebben a bonyolult hormonális szabályozásban egy új vizsgálat tanúsága szerint fontos szerepe lehet a glukagonnak.

Minden emberi közösségben rosszabb az egészségi állapotuk azoknak, akik alacsonyabban helyezkednek el a hierarchiában. A magas jövedelmű országokban a szegények kövérebbek, mint a gazdagok, és bár a kis jövedelmű országokban eredetileg fordított volt a tendencia, mára ezekre is ez jellemző. De miért? A majmok segíthetnek megválaszolni ezt a kérdést.

Az anorexia nervosa, a bulimia nervosa és a túlevéses zavar (binge eating disorder) becsült élettartam-prevalenciája 0,6%, 1,0%, illetve 2,8%, és a nők háromszor olyan veszélyeztetettek, mint a férfiak.