A policisztás ovárium szindróma a reproduktív korban lévő nők legelterjed­tebb endokrin elváltozása, amit korábban – ahogy az elnevezés is mutatja – a petefészkekkel és azok elváltozásaival azonosítottak. Ennek kapcsán so­káig a meddőséget tartották a fő problémának és szövődménynek, azonban ma már tudjuk, hogy akár a kialakulása, akár a lefolyása vagy kompikációi tekintetében is ennél sokkal árnyaltabb a kép. Mai napig nem sikerült tel­jesen feltárni ennek a szindrómának a mélységeit, bár az utóbbi időkben nagy előrelépések történtek, többek között a patomechanizmus terén. Ennek az összefoglalónak célja, hogy betekintést nyújtson az elmúlt évek kutatási eredményeibe, egy kis szeletet adva ebből a rendkívül összetett kórképből, kezeléséből.

A Human Microbiome Project (HMP) 2007-ben kezdeményezte átfogó is­meretek gyűjtését az emberi mikroorganizmusok genetikai és metabolikus térképéről, valamint arról, hogy ezek hogyan járulnak hozzá a fiziológiás ál­lapothoz és egyes betegségekre való hajlamhoz. A női alsó nemi traktusban – különösen a hüvelyben – elsősorban Lactobacillus törzsek dominálnak. A méhnyaki mikrobiommal kapcsolatos ismereteink korlátozottabbak, de úgy tűnik, hogy az meglehetősen hasonló a hüvelyéhez. A női felső nemi traktust – beleértve a méhet – sokáig sterilnek tekintették, de az újgenerá­ciós szekvenálás (NGS) megjelenésével a legújabb kutatások endometriális mikrobiomközösséget azonosítottak ezen a területen is.

Mostanában derült fény arra, hogy a 2-es típusú diabéteszben és az elhízásban alkalmazott GLP-1 receptor agonisták pozitívan hatnak a férfiak termékenységére is.

Az Egyesült Királyság területén két felmérést is készítettek arról, hogy COVID-19 és a lezárások a hogyan hatottak a lakosság szexuális életére.

Egy új tanulmány szerint a termékenységi kezelések csekély kockázatot jelentenek a sclerosis multiplexben szenvedő nőknél a visszaesésre, különösen akkor, ha folytatják a kezelést.

Egy több mint 12.000 nő körében végzett felmérés szerint egyharmaduk tapasztalt változást a menstruációs ciklusában és az azzal járó tünetekben világjárvány idején.

A policisztás ovarium szindróma (PCOS) a második leggyakoribb, nőket érintő endokrin kórkép. A klasszikus kritériumok mellett megjelenhet diabetes mellitus, obezitás, inzulinrezisztencia. Kései szövődményei közül kiemelendők a kardiovaszkuláris események és a krónikus anovuláció miatt kialakuló meddőség. D-vitamin-hiány számos kórkép hátterében állhat. PCOS-betegek vizsgálata során alacsonyabb D-vitamin-szintek igazolódtak. A D-vitamin-hiányos PCOS-betegek nagy dózisú D-vitamin-pótlása ígéretes terápiás lehetőség.

A policisztás ovárium szindróma gyakori hormonzavar, amely sokszor terméketlenséget okoz. Ilyen esetekben a fogyás és a testmozgás serkentheti az érintett nőkben ovulációt.

Az Eurycoma longifolia Jack népi gyógyászatban használt libidófokozó kivonata patkányokon végzett teratológiai vizsgálat alapján további, humán klinikai vizsgálatokra alkalmasnak, biztonságosnak tekinthető.