Az onkológiában főszerepet kapott immun- és target terápiák hatásmecha­nizmusuknak köszönhetően a kemoterápiáktól eltérő mellékhatásokkal rendelkeznek. Gyakran fordul elő bőrtünet, ami rontja az életminőséget, és a kezelés megszakításához, leállításához vezethet, ezért ismerete nél­külözhetetlen az onkológiai betegek ellátása során.

A JAK-gátlókat, ezeken belül a tofacitinibet, a baricitinibet, az upadacitinibet és a filgotinibet egyre szélesebb körben alkalmazzák a gyulladásos kórké­pek kezelése során. Ezeket és más törzskönyvezett szereket a regisztrált indikációk mellett számos más betegségben is kipróbálták. Ebben a közle­ményben – a teljesség igénye nélkül – áttekintjük azokat a reumatológiai, bőrgyógyászati, gyomor-bél rendszeri, neurológiai, szemészeti és más kór­képeket, amelyekben a JAKi-k már bizonyítottak, vagy elvi lehetőségként felmerülnek.

Daganateltávolító műtétet követően az ozimertinib tabletta napi szedésével 51%-kal csökken a halálozási kockázat EGFR-mutáns tüdőrákban.

A most nyilvánosságra hozott filgotinib fázis III vizsgálati eredmények jó biztonságosságot és hatásosságot mutattak reumatoid artritiszben.

A rák világszerte vezető halálok. 2012-ben több mint 14 millió új megbetegedést regisztráltak, és a becslések szerint ez a szám 2030-ra eléri a 23 milliót évente, ami kb. 70%- os növekedést jelent 2012-höz viszonyítva. ez a tendencia várhatóan még drámaibb lesz az alacsony és közepes emberi fejlettségi indexű (human development index, HDI) országokban. Az immunterápia, ezen belül is az immunellenőrzőpont-gátlók alkalmazása alapjaiban változtatta meg a rákbetegek kezelési lehetőségeit. E terápiás megközelítés hatásossága és biztonságossága – egyéb daganattípusok mellett – melanoma, tüdő- és veserák esetén igazolódott. Az igen biztató klinikai eredmények ellenére az új immunterápiás szerek magas költsége alapos elemzést tesz szükségessé, hogy biztosítsuk az egészségügyi rendszer gazdasági fenntarthatóságát és a hozzáférést minden rászoruló beteg számára. Fontos eszközt jelent ebben a gyógyszertámogatási módozatok hatásának elemzése, a költséghatékonysági analízis (costeffectiveness analysis, CEA) és minőségkorrigált életév (quality-adjusted life year, QALY).

A gyógyszer indukálta intersticiális tüdőbetegségek (Drug Induced Interstitial Lung Disease – DI-ILD) az intersticiális tüdőbetegségek 3%-át okozza. Az mTOR-gátló everolimus nagyon hatékony orális készítmény az onkológiában, azonban gyakori (≥10%) mellékhatásai közé sorolják a gyógyszer indukálta pneumonitiszt (DI-ILD).

Az mTOR komplex központi szerepet játszik a sejtek működésében, a sejten belüli információ áramlásban, a sejt anyag cseréjében, aktivitásában és proliferációjában. Számos daganatban észlelhető fokozott mTOR-aktivitás, mely különféle szignál útvonalak aktivitásának eredőjeként jöhet létre. Ebből következik, hogy az mTOR komplexgátlása többfajta szolid és hematológiai malignitás esetén is hatékony. 

2015-ben az immunterápia hatalmas fejlődésével - mint azt az alábbi összeállítás is mutatja - új korszakba érkezett a daganatos betegek gyógyítása. 

BEVEZETÉS
A Bruton tirozin-kináz a krónikus lymphocytás leukaemia (CLL) patogenezisében központi szerepet játszó B-sejt-receptor (BCR) jelátviteli láncreakció (kaszkád) részét képezi. A hatékony BTK-gátló (az 50%-os gátló koncentráció 0,5 nM) ibrutinib a BTK aktivitását a kináz 481. pozíciójú cisztein aminosavával megvalósuló irreverzibilis kovalens kötődés révén gátolja.

Sok nem-kissejtes tüdőrákos betegben nem végzik el azt a döntően fontos genetikai vizsgálatot, amelynek alapján eldönthető lenne, milyen terápia a leghasznosabb számukra.