A magyar lakosság mind jobb védettségének elérése és az oltási program iránti közbi­zalom erősítése érdekében a jelenlegi, nem transzparens módon létrejött, tudományos alátámasztás nélküli, több ponton aggályos eljárásrendet véleményünk szerint célszerű fejleszteni és pontosítani. Ehhez egy részletes szakmai véleményt készítettünk, melyben tisztázzuk a harmadik oltás orvosi indokait, kiemeljük a veszélyeztetett csoportokat, ismertetjük a harmadik oltás beadására vonatkozó immunológiai és – egyelőre kevés – empirikus adatot, valamint áttekintjük a nemzetközi gyakorlatot és prioritásokat.

Szakmai vélemény a koronavírus elleni harmadik oltás beadására vonatkozó, július 27-én kiadott hazai eljárásrendről – háttér, kritika és alternatíva

A SARS-CoV-2 a COVID-19 akut légúti fertőzés kórokozója, zoonotikus ere­detű, jelenleg világjárványt okozó humán koronavírus. A vírus hatékonyan terjed emberről emberre cseppfertőzéssel és közeli kontaktussal.

A cikk új adatokat közöl a veseátültetést követő szteroidmentes vagy csök­kentett szteroidtartalmú immunszuppresszió lehetőségeiről, az élődonoros vesetranszplantációk donorait fenyegető perioperatív és hosszú távú koc­kázatok megítéléséről, valamint a dialízis szövődményeinek minimalizálá­sát segítő eszközökről és módszerekről.

Az akut respirációs distressz szindróma első, módosításokkal ma is elfo­gadott leírását Asbaugh és Bigelow közölte 1967-ben a Lancetben. Azóta a klinikai ismeretek gyarapodásával többször módosították a tünetcsoport leírását, a nómenklatúrát is beleértve. A jelenleg elfogadott berlini definíció enyhe tüdősérülést (ALI), valamint középsúlyos és súlyos ARDS-t különböz­tet meg. 

Az FDA egy új, több kritérium alapján végezhető keresésre alkalmas felhasználói felülettel frissítette a gyógyszerekkel és biológiai szerekkel kapcsolatos nemkívánatos eseményeket regisztráló adatbázisát (FAERS). 

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) bejelentette, hogy a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé teszi az újonnan engedélyezett gyógyszerekkel kapcsolatos klinikai vizsgálatok adatait.

Minden gyakorló orvosnak jártasnak kell lennie a tüdőhallgatózás tudomá­nyában, mert a kórelőzménnyel együtt ez az alapja az első tüdőgyógyászati véleménynek. A különböző légzési és mellékzörejek egyértelmű azonosí­tása azonban nem mindig egyszerű – és figyelmet kell fordítani a nemzet­közileg elfogadott nómenklatúra használatára is.

Eljöhet az idő, amikor a vakság fő okának számító katarakta műtét helyett egyszerű szemcseppel is kezelhető lesz – ígéri a Nature című lapban most megjelent közlemény.

A Nemzetközi Terápiás Protokollt azzal a céllal hozták létre, hogy a demenciák ellátásában érintett valamennyi orvos számára útmutatást adjon a betegség gyógyszeres kezelését illetően. A Protokollt egy gyártó-független, gyakorló pszichiáterekből álló nemzetközi munkacsoport dolgozta ki.
A publikált irányelv részletesen leírja a szempontrendszert, amely mentén áttekintették és mérlegelték az egyes gyógyszerekkel kapcsolatos klinikai vizsgálati eredményeket, illetve közleményeket.