A közlemény hiánypótló célja, hogy reális képet nyújtson az egyre gyako­ribbá váló borderline személyiségzavar jellemzőiről és kezelhetőségéről. Eloszlatja az elterjedt tévhiteket, személyközelbe hozza és átélhetővé teszi az érintettek belső élményeit, megérthetővé a típusos kapcsolati, életveze­tési és viselkedésproblémáikat. Ismerteti a segítségnyújtási lehetőségeket, bepillantást nyújt a zavar gyógyításában bizonyítottan hatékony pszicho­terápiás módszerek belső világába. Felkészít a betegekkel való találkozás során felmerülő gyakoribb kommunikációs nehézségekre, útmutatót nyújt ezek feloldásához

Az Egyesült Királyságban megjelent új terápiás útmutató szerint hyperthyreoidizmusban első választásként a radiojód kezelés is szóba jöhet.

A diabetes mellitus elősegíti a szívelégtelenség kialakulását, és rontja a ko­szorúérbetegek kórjóslatát. A diabetesszel kapcsolatos szívelégtelenség kezelése a jövőben a tápanyag-hasznosítás vagy az oxidatív stressz be­folyásolására irányulhat. A nem alkoholos zsírmáj a diabeteshez társuló szívelégtelenség kórjósló markere és fontos terápiás célpont is lehet.

Az onkológiai ellátásban egyre fontosabb lesz a betegek utógondozása. A kiújuló és a másodlagos betegségek detektálása mellett fokozott figyel­met kell hogy kapjon a terápia nemkívánatos következményeinek felderíté­se és mérséklése. Az utógondozás egyéb elemei a betegség természetétől, a korábbi kezelésektől és az egyéni kockázati tényezőktől függenek. Kép­alkotó vizsgálatokra elsősorban akkor van szükség, ha tisztázandó a beteg tüneteinek vagy panaszainak oka. A hosszú távú vagy permanens orális gyógyszeres kezelések növekvő aránya új feladatokat jelöl ki az utógon­dozásban. A potenciális mellékhatásokat regisztrálni, a kezelések eredmé­nyességét monitorozni kell.

Az olimpia rendezői a sporteseményeket közvetítő társaságok kívánságaihoz igazodnak, még akkor is, ha ez nem ideális a versenyzőknek és a helyszínre látogatóknak.

Van-e üzenete az Ubernek az egészségügy számára? Kellenek-e a betegek által kikényszerített, a jelenlegi ellátásnál olcsóbb, kényelmesebb, gyorsabb megoldások? S ha igen, készen áll-e rá az orvostársadalom? Megértve a be­tegek alapvetően nem szakmai kívánságait, befogadja-e az egészségügy a technológiai újításon alapuló változásokat? Egy amerikai közleményt ismertetve vetjük fel mi is a kérdést, de bemutatjuk a működésükben Uber-szerű, az egészségügyet alapvetően megreformálni képes startup vállalko­zások egy részének árnyoldalait is. A változásra azonban készülni érdemes, a betegek ugyanis sokszor elégedetlenek, és a technika már a kezükben van.

Az élet végén alkalmazandó kezelések előre történő eltervezése – legalábbis az USÁ-ban -megakadályozhatja a haldokló beteg akarata ellen való beavatkozásokat.

A palliatív gondozásra légúti betegségekben különösen nagy szükség van. Tüdőrákban a korai, integrált – a kuratív kezelésekkel párhuzamosan megkezdett – palliatív ellátás klinikai vizsgálati adatok szerint nemcsak a betegek életminőségét javítja és pszichés megterhelését mérsékli, hanem a túlélési időben mérhető haszonnal is jár. 

Magyarországon a daganatos halálozás a második leggyakoribb halálokként az összhalálozás 24%-át teszi ki, azaz a daganatos betegségek 34 000 ember halálát okozzák évente. 

A terhesség alatt fellépő depresszió kezelése ugyanúgy létfontosságú, mint az epilepszia vagy a magas vérnyomás kezelése. A terhesség alatti depresszió hatással van az anya, a magzat és az egész család egészségére és jóllétére.