hirdetés

Lesznek-e Uber-szerű alkalmazások az egészségügyben – vagy már vannak is?

Van-e üzenete az Ubernek az egészségügy számára? Kellenek-e a betegek által kikényszerített, a jelenlegi ellátásnál olcsóbb, kényelmesebb, gyorsabb megoldások? S ha igen, készen áll-e rá az orvostársadalom? Megértve a be­tegek alapvetően nem szakmai kívánságait, befogadja-e az egészségügy a technológiai újításon alapuló változásokat? Egy amerikai közleményt ismertetve vetjük fel mi is a kérdést, de bemutatjuk a működésükben Uber-szerű, az egészségügyet alapvetően megreformálni képes startup vállalko­zások egy részének árnyoldalait is. A változásra azonban készülni érdemes, a betegek ugyanis sokszor elégedetlenek, és a technika már a kezükben van.

hirdetés

Dr. Speer GáborElőfordulhat az, hogy a beteg az okostelefon alkalmazásán keresztül időpontot foglal valamely családorvos­hoz, függetlenül attól, hogy oda tarto­zik-e vagy sem? Lehetséges-e, hogy a se­gítséget kereső beteg megnézi, melyik sürgősségi ambulancián a legkevesebb a várakozó, és oda fordul akut vagy az ügyeletre tartozó bajával? Besétálhat-e a beteg orvosához avval, hogy megcsi­náltatta a teljes genetikai térképét, és válaszokat szeretne kapni, mert számos betegség kockázatát növelő génváltoza­tai vannak? Megtörténhet-e, hogy a beteg az orvosait a következő hívószavak alap­ján választja ki: kényelem, közelség, hoz­záférhetőség, elfogadható ár? Köztudott, hogy a fejlett egészségüggyel rendelkező országokban az egészségügy drága, de ha valaki megnézi a fizetési papírján a le­vonást, akkor láthatja: nálunk is az. Ezért nem meglepő a jó ár-érték arány egyre gyakoribb kívánalma a betegek részéről az egészségügyi ellátás felé.

Vásárló-e a beteg? Még ahol ez egy­értelműnek tűnhet, ott sem érzik ezt így a páciensek – ami meg is látszik az elége­detlenségükön, az egészségüggyel szem­beni ellenségességükön. Mikor vált a vá­sárló szolgáltatót? Ha rossz a környezet, ha a szolgáltatás igénybevétele kényelmetlen, megbízhatatlan vagy drága. Mindez jellemzi sokak szerint pl. a taxizást, és éppen őket szólította meg az Uber. Ez az üzleti modell épp azt a hiányt töltötte be, ami a vásárlók által kívánt és a nekik nyúj­tott szolgáltatás között a személyszállítás­ban tátongott. A piac kikényszerítette az akaratát. Az Uber a személyszállításban e kívánalmak miatt született meg 2009-ben, és jelenleg több mint 400 városban van je­len világszerte. Csak a honlapról idézünk, az egészségügyi áthallások kedvéért: „… nincs készpénz, nincs borravaló, nincs probléma. Te értékelsz, mi meghallgatunk. Láthatod a sofőröd képét és járművének adatait. Amikor megérkezel az úti célod­hoz, egyszerűen szállj ki az autóból – mi automatikusan megterheljük a profilod­ban lévő kártyádat. Értékeld a sofőrödet, és adj névtelen visszajelzést az útról. Az értékeléssel segítséget nyújtasz abban, hogy minden utat ötcsillagos élménnyé tehessünk.” Az azt igénylőknek van prémiumszolgáltatás is: „ha ezt a luxusszol­gáltatást veszed igénybe, garantáltan nézni fognak, amikor megérkezel”. Más autó kerekesszékkel is igénybe vehető, illetve speciális autósülést biztosító uta­zások is vannak: „A telekocsis útmegosz­tással megoszthatod a fuvart – és annak költségét – más utasokkal, akik ugyanarra mennek, amerre te.”

Közleményünket a New England Journal of Medicine március 3-án megjelent számá­nak cikke ihlette,1 amelyben a kanadai– amerikai szerzőpáros arra figyelmeztet, hogy az egészségügy nem készült fel azokra a kihívásokra, amelyekkel a ve­vők, betegek szembesítik: olyan új igényeket, követelményeket fogalmaznak meg ugyanis, mint a taxis vállalkozásokkal szemben, és mint amit az Uber felismert. A szerzők szerint a taxiszolgáltatás sérülékenységének oka az elavult szolgáltatási rendszer volt, melyet normának tekintet­tek, és a rendszer nem volt képes elmoz­dulni a jobb minőségű, olcsóbb alternatí­vák felé. A piacon a szereplők egyenként túl kicsik ahhoz, hogy az árat befolyásolni tudják (sőt nálunk ki is kényszerítették az államtól a szabott árat), és évtizedek óta egy teljesen szabályozott (sokak szerint túlszabályozott) monopol rendszer részeiként működnek.

 

Az egészségügyet nem kötik ehhez hasonló béklyók? A szerzők példának  hozzák fel a teljesen új koncepcióban dolgozó, nem orvosok által kitalált egész­ségügyi startup vállalkozásokat, melyek új kihívóként jelentkeznek; ezek közé tartozik a Theranos, ZocDoc, Intarcia Therapeutics, Oscar Health Insurance, Proteus Digital Health, 23andMe. Gyorsak, olcsóbbak, frappánsak, és a legfontosabb: reagálnak a betegek (vásárlók) igényeire. Igen, de ezek a válaszok szakmailag helyesek-e, tu­dományosan megalapozottak-e?

Az egészségügyet jóval több jogi faktor védi az Uber-szerű megoldások­tól, mint a taxis vállalkozásokat, ezért az egészségügyben az alacsonyabb költsé­gekkel dolgozó startup konkurenciának nehezebb a dolga – panaszolják a szerzők. Mi erről azt gondoljuk, hogy az innováció nem jelentheti a betegek biztonságának be nem tartását. Ha az újítás a biztonsá­gon spórol, az elfogadhatatlan. Ezért az is igaz, hogy ha valaki utast szállít, azt csak megfelelő autóval és megfelelő autóveze­tői tapasztalattal teheti, de mindez nem a csomagtartó méretén és az autó meg a rendszáma színén múlik (az utóbbiak árfelhajtó tényezők). Hiszen ha én sárga autóval akarnék utazni, akkor olyat, ha pedig hatalmas csomagtartóval, akkor pedig azt rendelek. A ZocDoc az orvos-beteg kapcsolatot tette újszerűvé azzal, hogy a beteg könnyen, a mobilalkalmazás segítségével tud – teljesen új elvek szerint – szakorvost választani. Ugyanakkor a be­teg az ellátása (orvosa) minőségét nem tudja ugyanolyan egyszerűen megítélni, mint az Uber sofőrjének minőségét!

Szerintünk nem használhatja ki az innováció a laikus, de egészségtudatos vevők egészségügyi tudatlanságát sem. Ezek az új típusú egészségügyi vállalkozá­sok legtöbbször az ún. direct-to-consumer (DTC) marketingmodellel dolgoznak. Már az efféle marketing ténye is újdonság az egészségügyben.

A szerzők szerint az Uber üzenete az egészségügy számára egyértelmű. Az ellátók előtt három lehetőség áll: (1) el­utasítani az innovációt; (2) elfogadni az újításokat, de igen komoly szabályzási követelményekkel nehezíteni a piacra lé­pésüket; illetve (3) minőségben és haté­konyságban versenyezni velük. A szerzők és a mi véleményünk szerint is az utolsó lenne a jó választás, mert ellenkező eset­ben a jelenlegi szereplők nélkül indul majd el a busz – hogy továbbra is a sze­mélyszállításból vegyük a hasonlatot.

Levelezési cím: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

A szerzők munkahelye:
Dr. Speer Gábor PhD. Társalapító, Artmedus. http://artmedus.com
Dr. Balázs Krisztián PhD. Társalapító, Artmedus. http://artmedus.com

Irodalom:
1.
Detsky AS, Garber AM. Uber’s Message for Health Care. N Engl J Med 2016;374:806–809

Dr. Speer Gábor
a szerző cikkei

Dr. Balázs Krisztián
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.