Az elhízás világméretű népegészségügyi problémává terebélyesedett az elmúlt évtizedekben. Globálisan több mint 650 millió felnőtt küzd elhízás­sal, és százmilliókat érint gyermek- és serdülőkorban. Az elhízás számos kardiometabolikus szövődmény kialakulásának kockázatát növeli. Rontja az életminőséget és csökkenti a várható élettartamot, jelentős társadalmi és gazdasági terhet ró az egészségügyi rendszerekre, a megnövekedett ellátási igény és a csökkenő munkaképesség miatt. A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.

Az újonnan felfedezett molekula, amely gátolja a barna zsírszövet aktivitását gyógyszercélpontként új fordulatot hozhat az obezitás kezelésében.

A HSV1 ellen használt kezelések csökkentik a demencia kockázatát.

Az új megközelítés egérmodellekben nem a plakkok eltávolításával, hanem a vér-agy gát védelmével fejti ki hatását.

 Nemcsak a dohányzásról való leszokás, hanem az e-cigarettára váltás is jelentősen csökkentette a súlyos nemkívánatos kardiális események (MACE) kockázatát a dohányzási ártalomcsökkentés kardiovaszkuláris rendszerre gyakorolt hatásainak témájában legutóbb megjelent publikáció szerint. Danbee és munkatársai a European Heart Journal szaklapban tették közzé eredményeiket, amelyek a dél-koreai Nemzeti Egészségbiztosítási Szolgálat országos adatbázisának átvizsgálásán alapulnak.

Neurodegeneratív kórképekben a tau fehérje kóros formája közvetlenül károsítja az agyi ereket és a  vér-agy gát áteresztőképességének növekedéséhez vezet.

Ígéretes eredményeket mutatott a RUTIVAC-1 vizsgálat a húgyhólyagrák kiújulásának prevenciójában.

A Sema3A szignalizációs útvonal aktiválása porcvédő hatású terápiás lehetőséget ígér.

Németország, Magyarország és Szlovákia 2025 elején jelentett száj- és körömfájás eseteket az állatállományban. Vajon az egészségügyi dolgozóknak fel kell-e figyelniük a betegség emberi következményeire.

A Covid–19-fertőzésben elhunytak fajlagos száma nemcsak Magyarországon,
de az összes többi volt szocialista országban is a legmagasabbak között volt,
és ez nagymértékben ezen országok lakóinak eleve rosszabb, esékenyebb
egészségügyi állapotával függ össze. Szakértők szerint a járvány okozta mortalitás
legjobb mutatója nem az elhunytak relatív száma, hanem a pandémia
idején észlelt többlethalálozás, amely a járvány végén Magyarországon 8,4%
volt. Ez összemérhető az Európai Unió országainak 8,0%-os átlagával, és a volt
szocialista országok között a legalacsonyabb értéket képviseli.