Korunk népbetegsége a stressz, így igen gyakoriak az ezzel együtt járó problémák, a szorongás, az alvászavar, illetve a vegetatív idegrendszer zavarainak következményei (kardiovaszkuláris problémák, krónikus fájda­lom, hormonzavarok stb.). Nem véletlen, hogy a benzodiazepinek napjaink legelterjedtebb gyógyszerei közé tartoznak, elsősorban nyugtató és altató hatásuk miatt.

Az alvászavar többnyire az idősebb korosztályt érinti, oka gyakran a túlzott gyógyszerfogyasztás. Az időskori álmatlanság nem azonos a fiatalkorival, mivel időseknél már neurodegeneratív elváltozások is észlelhetők.

A COVID-19 pandémia során világszerte az egyik legkiterjedtebb probléma az alvászavar, ami hosszú ideig tart és negatívan befolyásolja a fizikai, mentális, és érzelmi állapotot.

Egy nagy megfigyeléses vizsgálat szerint a demenciában szenvedő betegek alvászavaraira adott „Z-gyógyszerek” nagyobb dózisokban növelik az elesések, a csonttörések és a stroke kockázatát. 

A fibromyalgia szindróma olyan krónikus fájdalom szindróma, mely domi­nálóan diffúz mozgásszervi fájdalmak képében jelentkezik, ezért hagyo­mányosan a reumatológiához, a lágyrész-reumatizmusok közé sorolják, jóllehet a centrális szenzitizáció és a centrális fájdalom mechanizmusai állnak a középpontjában.

Egy új kutatás szerint a benzodiazepinek és a velük rokon gyógyszerek használata a penumonia magasabb kockázatával jár – különösen idősebb egyénekben.

Kanadában új irányelveket dolgoznak ki az idősebb korosztály gyógyszerszedésének lehetőség szerinti csökkentésére.

Az inszomnia kezelésének alapját a viselkedésterápia képezi, de eseten­ként gyógyszeres kezelés is szükségessé válhat. Idősebb felnőttek számára a kontrollált felszabadulású melatonin és doxepin az elsőként választandó szer; második vonalban a „z betűs szerek” közül választhatunk. Elalvási ne­hézségek ellen kontrollált felszabadulású melatonin vagy „Z szer”, átalvási zavarok ellen kis dózisú doxepin vagy Z szer adható. Benzodiazepinek nem javasolhatók: jobb alternatívák is rendelkezésre állnak. Az orexinreceptor-antagonista suvorexant nem hatásosabb, de drágább a Z szereknél. Szedatív hatású antihisztaminok, antiepileptikumok és atípusos antipszichotikumok csak speciális esetekben ajánlhatók.

Az alvászavarban szenvedőknek csak átmeneti megoldást nyújtanak a gyógyszerek, ezért az Amerikai Pszichológiai Társaság a problémára elsőként kognitív viselkedésterápiás kezelést javasol.

A benzodiazepinek és az ún. Z-szerek sikeresen kiszorították az álmatlan­ság kezelésére korábban alkalmazott barbitursav-származékokat. Az utóbbi években azonban piacra kerültek olyan új hatásmechanizmusú készítmények, amelyek más támadásponton avatkoznak be az alvás és ébrenlét szabályo­zásába, és e hatásuk mellett esetenként antidepresszív hatás is megjelenik.