Az általános orvosi rendeléseken gyakran előforduló tünet a láb dagadá­sa. Akut és krónikus betegségek egyaránt rejtőzhetnek mögötte. A kór­előzményből és a fizikális vizsgálatból iránymutató információ nyerhető. Cikkünk áttekintést nyújt a legfontosabb elkülönítő kórismékről, majd az angiológiai kórképekkel foglalkozik, amelyek felismerése és kezelése az érgyógyász kollégákkal együttműködve történik.

A citokinviharral jellemezhető haemophagocytás lymphohistiocytosis (HLH) primer formájában genetikai eltérések vezetnek a citotoxikus sejtfunkció zavarához, míg a másodlagos formákban infekció, malignus betegség, gyul­ladásos reumatológiai kórkép, primer immunhiány vagy gyógyszeres kezelés provokáló szerepe feltételezhető.

Egyszerű eszközökkel pontos, célzott változtatásokat lehet végrehajtani genomokban, sejtekben, organizmusokban.

A modern gyógyászatban a gyógyszerkölcsönhatások nem kapnak mindig a súlyuknak megfelelő figyelmet. 

A daganatok kikerülik vagy elnyomják az immunrendszer spontán tumorellenes védekezését, ám az immunterápia ezt a blokádot áttörve akár több kezelésen progrediált betegek körében is tartós és komplett választ ered­ményezhet. Ezért az immunterápiát sokan már az onkológia ötödik egyen­rangú pillérének tekintik.

A perinatális időszakban bekövetkező agyi történések alapvetően befolyásolhatják a pszichomotoros és kognitív fejlődés alakulását. Az elszenvedett ischaemiás/haemorrhagiás noxa legtöbbször féloldali károsodást eredményez. Sok esetben a perinatális konvulzió utal az agyi történésre, de tapasztalatunk szerint nincs egyenes arányosság a későbbi károsodások és az elszenvedett sérülés súlyossága között. A súlyos strukturális eltérés ellenére – a kivizsgálás és a nyomon követés alapján – a vizsgált populáció közel egyharmada (25 fő) kezelés nélkül is ép fejlődésmenetet mutat!  A korai neuroterápiában részesített 54 eset  61%-a (33 fő)  gyógyult maradandó tünetek nélkül,  11%-ban (9 fő)  is csak minimális eltérések  mutathatók ki  – mely az irodalmi adatokkal összehasonlítva kiemelkedően jó eredmény!

Németországban csaknem minden ötödik ember bőrbetegség miatt kere­si fel az általános orvost. De vajon az orvos megtalálja-e mindig a helyes kórismét a bőrgyógyászat igen változatos spektrumán? Ebben a cikkben az arcon, a törzsön és az alsó végtagokon leggyakrabban előforduló akut és krónikus gyulladásos bőrelváltozások tipikus jellemzőit írjuk le.

A táplálékkiegészítők veszélyes kölcsönhatásba léphetnek a szokásos gyógyszereinkkel.

A köszvény autoinflammatórikus betegség, kialakulásában az NLRP3 inflammaszóma és az interleukin-1 kiemelt szerepet játszik. A diagnosztiká­ban legfontosabb a mononátrium-urát kristály kimutatása, de érzékenyebb képalkotókkal a kristálylerakódás és a tofuszképződés is vizualizálható. A gyógyszeres kezelésre – a rohamoldásra és a fenntartó kezelésre – vo­natkozóan 2016-ban két új ajánlás is megjelent. A lényeg a húgysavszint célértékére való törekvés. A húgysavszintcsökkentés középpontjában ma is a xantin-oxidáz-gátlók (allopurinol, febuxostat) állnak. Nem szabad elfelej­tenünk az életmódi, diétás megfontolásokat sem, s tekintettel kell lennünk a vaszkuláris és metabolikus társbetegségekre.

Az FDA 2018. augusztus 31-én felnőtt betegeknél történő alkalmazásra két új készítményt (Delstrigo és Pifeltro) engedélyezett a HIV-1 fertőzés kezelésére.