A demencia és a korral járó memóriavesztés

A memória összetett és gyakran félreértett téma, és továbbra is aktív tudományos kutatási terület. Bár a memóriavesztés lehet demenciát jelző tünet, de időközönként, valamilyen szinten mindenkinél előfordul emlékezetkiesést. Dr. Megan Sumeracki és Dr. Althea Need Kaminske pszichológusok új könyve a The Psychology of Memory című könyve rávilágít e kutatási terület néhány felismerésére, kihívására és rejtélyére.

A memória fiziológiai és pszichológiai szempontból még mindig számos rejtélyt tartogat, amelyeket a kutatók aktívan próbálnak megoldani. Ha valóban memóriája hanyatlását észleli, álljon itt megnyugtatásul, hogy ez elég gyakori jelenség, és bár még messze vagyunk a memória pontos mechanizmusainak leírásától, t, a szakemberek már rendelkeznek néhány hasznos információval arról, hogy hogyan hibásodhat meg, és mit tehetünk ellene.

Miért nem tudunk mindenre emlékezni?

A tökéletes emlékezet ritka, hisz a "tökéletes memória" felesleges információkhoz vezethet, a mindenre kiterjedő tartós emlékezet szükségtelenül megnövelné az agy energiaigényét, amely már így is az egész test energiájának 20-25 százalékát fogyasztja. Az agy gyors és zökkenőmentes működéséhez az szükséges, hogy az adott esetben irreleváns részleteket figyelmen kívül hagyjon, miközben a figyelmet más, az adott szempontból fontos információkra összpontosítsa. Egyes emlékrészletek pedig egyszerűen elvesznek a helyhiány miatt.

Hogyan változik a memória az életünk során?

A memória az agyunkban „székel” és mint testünk minden más porcikája, az agyunk is változik az idő múlásával. Ez azt jelenti, hogy idővel az új emlékek kialakítására vagy a korábbi emlékek felidézésére való képességünk is változhat. Körülbelül 35 éves korunk előtt vagyunk képesek gyorsan megtanulni új információkat, majd befogadási, tanulási képességünk körülbelül 35 és 65 éves korunk között stabil marad. 65 éves kor körül azonban az új információk megtanulására és felidézésére való képességünk enyhe csökkenést mutat, ez azonban nem egyszerre történik, és ez a nagyon enyhe változás az elkövetkező évtizedekben is folytatódik.

Ezek a változások nagyon fokozatosan következnek be az élet során, és általában kompenzálja őket az a tény, hogy az embernek összességében több tapasztalata és tudása van, ahogy öregszik. De nagyon gyakori, hogy az emberek az életkor előrehaladtával kicsit nehezebben boldogulunk a nevek felidézésével, és ez a tipikus folyamat a normális öregedés része.

Mikor jelezhet a memóriaprobléma demenciát?

Míg a memóriában bekövetkező enyhe változások, mint például a szemüveg vagy a kulcsok időnkénti eltévesztése, a normális öregedés során is előfordulhatnak, a memóriavesztés sokkal kifejezettebb a demencia kialakulása esetén.

Általában az érintett egyén is felismeri ezeket a változásokat, de gyakoribb, hogy a családtagok vagy barátok veszik észre először. Mint mondtuk, ez olykor-olykor bárkivel előfordulhat, de ha az ilyen epizódok számában hirtelen növekedést észlelünk - esetleg naponta többször is eltévesztünk tárgyakat -, az azt jelentheti, hogy valami zavarja az információ megőrzésének képességét, így tanácsos azonnali kivizsgálást végeztetni. Bármilyen kognitiv probléma észlelése esetén jó kiindulópont lehet a háziorvos felkeresése. A demencián kívül számos más dolog is befolyásolhatja a memóriát, például vitaminhiány vagy más krónikus betegségek, így néhány vérvizsgálat és vizsgálat elvégzésével gyorsan ki lehet zárni néhány olyan egyéb problémát, ami hozzájárulhat a memóriazavarhoz. Az egyéb lehetőségek kizárása után célszerű neurológushoz vagy pszichiáterhez fordulni.

Hogyan tartsa élesen a memóriáját?

Kézenfekvő kérdés, hogy tehetünk-e valamit a munkamemóriánk megőrzése vagy akár javítása érdekében.

Az időskori memóriavesztés nem elkerülhetetlen. Az aktív és elkötelezett életmód, amely nagy hangsúlyt fektet a jó mentális egészségre, kulcsfontosságú az időskori kognitív egészség szempontjából. Már fiatalkorban célszerű a célok kitűzése, az elköteleződés, a másokkal való folyamatos kapcsolatteremtés, az élénk szociális élet. A memória konszolidációja jórészt alvás közben zajlik - különösen a mély alvás vagy a lassú hullámú alvás közben, amelynek aránya szintén csökken az életkor előrehaladtával. A jó minőségű, kielégítő mennyiségű alvás minden idős és fiatal számára ból is. Úgy tűnik, hogy az aerob testmozgás, a meditáció és a kognitív stimuláció a rendszeres szellemi tevékenységek végzése mellett szintén pozitív hatással van a figyelemre és a munkamemóriára. Számos pszichológus ajánlja, hogy "keressünk új hobbit vagy sportot, szocializálódjunk a barátokkal és a családdal, olvassunk több könyvet (vagy hallgassunk podcastokat), írjunk naplót, utazzunk, foglalkozzunk egy új művészeti ággal, menjünk el a helyi múzeumokba, és játsszunk ügyességi játékokat. Olyan játékokat, amelyek stimulálóak és szórakoztatóak, nem pedig stresszesek, olyanok, amelyek az "egész agy edzésére" összpontosítanak, beleértve a memóriát, a nyelvet, a vizuális térbeli készségeket, a figyelmet és a végrehajtó funkciókat.

"Nincs olyan kutatás, amely azt sugallná, hogy egy bizonyos tevékenységet kell végeznie - nem feltétlenül kell keresztrejtvényt fejtegetnie, ha nem akar -, de legyen valami, amit élvez, ami valóban kihívást jelent, hogy valami újat tanuljon, és kizökkenti Önt a régi kerékvágásból.