Az orvosi nyelvben artrózisként jelölt betegséget szokás a köznyelvben ízü­leti kopásként emlegetni, holott jóval komplexebb állapotról van szó annál, mint hogy az ízületi porc elvékonyodik, majd teljesen eltűnik. Az artrózis az ízületet alkotó csontok és az ízületi porc komplex betegsége, melyben gyulladásos komponensek is részt vesznek. Nem véletlen, hogy az angol­szász orvosi szakirodalomban az artrózis elnevezés helyét egyre inkább átveszi az oszteoartritisz megjelölés annak kifejezésére, hogy a csontot és ízületet egyaránt érintő gyulladásos folyamatról van szó.

A szív és az endokrin rendszer szorosan együttműködnek. A szívben terme­lődnek és a szívre hatnak egyes kardiális hormonok, de perifériás endokrin szervek által termelt hormonok is befolyásolják a szívműködést. Az endokrin rendszer zavarai jelentkezhetnek elsődlegesen szívpanaszok formájá­ban is. A cikkben gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be, hogy milyen fontos az endokrin faktorok ismerete, valamint az interdiszciplináris szem­lélet a szív- és érrendszeri betegségek diagnosztikájában és kezelésében.

Egyes COVID-19 elleni vakcinák kapcsán beszédtéma lett az adenovírusok vektorként való – a sejtbe genetikai információt juttató – használata. Ez a technológia azonban nem új, évtizedek óta használják kiterjedten, többek között idegrendszeri folyamatok, lehetséges terápiák kutatására is.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a korai és áttétes emlőrák kezelésére szolgáló Phesgo (pertuzumab/trasztuzumab) készítményt.

A térdízületi arthrosist kísérő fájdalom enyhítésére eddig jórészt NSAID-ok rövid távú vagy intermittáló alkalmazását javasolták a szakmai irányel­vek.

A FeDeriCa fázis III klinikai vizsgálat eredményei szerint a szubkután injekció formájában adagolt pertuzumab hatásosnak bizonyult HER2-pozitív emlőrák kiegészítő kezelésében.

A táplálékkiegészítők veszélyes kölcsönhatásba léphetnek a szokásos gyógyszereinkkel.

Az étrend-kiegészítők tápanyag-koncentrátumokat tartalmaznak vitami­nokkal, ásványi anyagokkal és egyéb táplálkozásspecifikus vagy fiziológiás hatású anyagokkal együtt. Célzottan rá kell kérdeznünk a szedésükre ahhoz, hogy megítélhessük esetleges nemkívánatos hatásukat, a laboratóriumi paraméterekben miattuk bekövetkezett változásokat vagy a gyógyszerek­kel való kölcsönhatásukat. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani az étrend-kiegészítők hasznáról és kockázatáról szóló felvilágosításra.

A túlzott alkoholfogyasztás az egyik fő oka a cirrózisnak, a hepatocelluláris karcinómának és az akut májelégtelenségnek. Az alkoholos májbeteg­ség patogenezisében az alkohol (és az acetaldehid) direkt toxicitása, az oxidatív stressz, a gyulladás, a bélflóra diszbiózisa mellett a genetikai té­nyezők szerepe is egyre nyilvánvalóbb. A diagnózis általában nem igé­nyel májbiopsziát. A terápia része az absztinencia elérése és fenntartása, a malnutríció megszüntetése. A májbetegség gyógyszeres kezelésére ma is kevés az eszközünk. Dekompenzált cirrózisban májtranszplantációra 6 hónapos absztinencia után kerülhet sor. Nem megoldott a szteroidra nem reagáló súlyos alkoholos hepatitiszes betegek korai májtranszplantációja.

A különféle glükózaminkészítmények közül a gyógyszerként törzskönyve­zett, kiváló biohasznosulású, szabadalommal védett eljárással előállított kristályos glükózamin-szulfát (patented crystalline glucosamine-sulfate = pCGS) az egyetlen, amely igazolt farmakológiai hatással rendelkezik.