A korábban más szívbetegségek markereként vagy következményeként számon tartott pitvari diszfunkciót önálló klinikai entitásnak tekinteni.

Az egészségügyi ellátással összefüg­gő fertőzések megelőzésében nagy jelentősége van a kézhigiénének, mégsem megfelelő a kézhigiénés compliance az or­vostanhallgatók körében.

Nonvalvuláris pitvarfibrillációban (NVPF) stroke-prevenció céljából a jelenleg érvényes 2016-os ESC ajánlás a direkt orális antikoagulánsokat (DOAC) preferálja K-vitamin-antagonista (KVA) kezeléssel szemben. A DOAC-választás mérlegelésénél meghatározó szempont a terápia biztonságossága, a major vérzéses események kockázata. A döntést megnehezíti, hogy direkt (head-to-head) randomizált klinikai vizsgálatok nem történtek a DOAC készítmények között. Jelen tanulmány azon real-world vizsgálatok szisztematikus áttekintése és hálózat metaanalízise, melyek NVPF-betegekben vizsgálta a DOAC és KVA által okozott major vérzéses események gyakoriságát. A szerzők konklúziója szerint apixabankezelés mellett szignifikánsan alacsonyabb volt a major vérzéses rizikó az egyéb DOAC- (dabigatran,rivaroxaban) és warfarinterápiával összevetve.

Az őssejteket betegséglefolyást módosító, immunmoduláns, illetve regene­ratív célzattal felhasználó klinikai vizsgálatok előrehaladása kétségtelenül biztató, ám a legtöbbjük még korai fázisban van, s a közölt klinikai eredmé­nyek a terápiás hatás és a potenciális mellékhatások vonatkozásában nem egyértelműek. Az őssejtek alkalmazásának egységes szabályozása is nélkü­lözhetetlen ahhoz, hogy ez a feltétlenül kedvező, minimális invazivitással járó, egyénre szabható terápiás módszer számos, eltérő patogenezisű kór­formában valóban sikeres és biztonságos kezelési alternatíva lehessen.

A nonvalvuláris pitvarfibrilláció (NVAF) előfordulása az életkor előrehaladtával ugrásszerűen növekszik, és ebben az idős populációban mind a stroke, mind a vérzéses események kockázata fokozott. A strokeprevenció céljából adott alvadásgátló kezelés megválasztása nagy kihívás a kezelőorvos számára. Nagy randomizált klinikai vizsgálatok egyértelműen igazolták, hogy a direkt orális antikoagulánsok mindegyike (dabigatran, rivaroxaban, apixaban, edoxaban) legalább olyan hatékony, és egyes biztonsági végpontokat tekintve, mint például az intracranialis vérzés, halálos vérzés vagy kritikus szervbe történő vérzés biztonságosabb, mint a hagyományos warfarinkezelés. Emiatt a 2016-os ESC-ajánlás a DOAC-okat preferálja IA erősségű ajánlásként a VKA-kezelés helyett. Hogy a DOAC-ok közül melyiket válasszuk, az mindig alapos egyéni mérlegelés kérdése, hiszen egyértelműen nem állítható, hogy az egyik új típusú szer jobb-e a másiknál, mivel direkt (head-to-head) randomizált összehasonlítás nem történt.

Current Medical Research and Opinion, 2017

Úgy tűnik, hogy a pszichoszomatikus betegségek kialakulásának anatómiai háttere az agy–mellékvese kapcsolati háló. 

Az egészségügy átfogó átalakulás előtt áll, ami alapvetően alakítja át az ellá­tórendszer szerkezetét, működését és a szereplők viselkedését. A technoló­giai fejlődés lesz a változások egyik hajtóereje, de a finanszírozási kényszer átalakítja a biztosítási rendszert és átrendezi a felelősségi viszonyokat is. A gyógyítás egyre inkább kollektív tevékenység lesz, és az Evidence Based Medicine szemléletet kiegészíti az együttműködési kényszer (Cooperation Based Medicine). A gyógyítási tér és az egészségfelelősség kitágul a beteg felé, mindez új alapokra helyezi az orvos-beteg viszonyt. Ebben az írásban – néhol szándékoltan kontúros elrajzolással és szimplifikációval – ezekre a változásokra próbáltam felhívni a figyelmet.

A testünkben túlsúlyban élő apatogén mikroorganizmusok alapvető szerepet játszanak az egészséges homeosztatikus egyensúly fenntartásában. Zavaruk a legkülönbözőbb betegségek patomechanizmusában lényeges tényezőként szerepel.

A SAVOR vizsgálatot a DPP-4-gátlók közé tartozó új orális antidiabetikum, a saxagliptin kardiovaszkuláris biztonságosságának megítélése érdekében végezték 2-es típusú diabéteszben szenvedő és fokozott kardiovaszkuláris kockázatú betegek körében. A multicentrikus, véletlen besorolásos, placebokontrollos, kettős vak vizsgálat eredményei alapján a saxagliptin alkalmazása nem növelte és nem csökkentette a kardiovaszkuláris iszkémiás események előfordulását, azaz a saxagliptin kardiovaszkuláris iszkémiás betegségek szempontjából biztonságos készítménynek minősül.

Minden emberi közösségben rosszabb az egészségi állapotuk azoknak, akik alacsonyabban helyezkednek el a hierarchiában. A magas jövedelmű országokban a szegények kövérebbek, mint a gazdagok, és bár a kis jövedelmű országokban eredetileg fordított volt a tendencia, mára ezekre is ez jellemző. De miért? A majmok segíthetnek megválaszolni ezt a kérdést.