Lábsérülés gyanújakor kiegészítő képalkotó vizsgálatok és konzílium szükséges a megfelelő diagnózis felállításához, a hosszú távú károsodások megelőzése érdekében. 

A törés többnyire a lábközép- és a lábujjcsontokat érinti. A lábközépcsontok törésének elsődleges terápiája a hátsó sínezés és a terhelés kerülése; később rövid járógipszet vagy rögzítő csizmát helyezünk fel. Az ötödik metatarsus proximális részének kezelése a törés lokalizációjától függ. 

Az egészségügy egymásra épülő – alap-, szak- és fekvőbeteg- – ellátási szintjeinek kompetenciakörei országon­ként nagyon különbözők.

A malleolusok alatti lágyrész- vagy csontfertőzés a nem traumás alsóvégtag-am­putáció fő oka. A klinikai diagnózis a gyulladás és a genny jelenlétén alapul. A leg­több diabéteszes lábfertőzésért több kórokozó felelős. A leggyakoribb patogének az aerob Gram-pozitív kokkuszok. Súlyos szövődményként az oszteomielitisz növeli a műtét valószínűségét. Az enyhe fertőzéseket ambulánsan kezelik orális antibioti­kumokkal, sebellátással, sebkíméléssel. Súlyos fertőzés esetén a beteget kórházba kell utalni. Elengedhetetlen a fertőzött láb vérellátásának kivizsgálása. A prevenció elemei: betegtájékoztatás, glikémiás és vérnyomáskontroll, a dohányzás abbaha­gyása, az előírt lábbeli viselése, intenzív podiátriai ellátás.

Hazánk több mint 40 000 vizsgával rendelkező könnyűbúvára e kedvtelésért külföldre kell utazzon,  ellátásuk is az utazási orvostan feladata.