Egyértelműen hasznos és káros baktériumokat is sikerült azonosítani inzulinrezisztenciában szenvedő betegeknél.

Az allergiák egyénre szabottak – nincs két, pontosan egyforma eset, mert azonos kiváltó ok mellett is teljesen különböző az egyes allergiát kiváltó anyagokra való szenzibilizálódás és a sokféle tüneti megnyilvánulás. 

A belek gázossága, a puffadás és böfögés egy sor kórállapot kísérője lehet, de leggyakrabban funkcionális gyomor-bél rendszeri eltérésekhez társul, melyek jellemzője a motilitás zavara és a viszcerális hiperszenzitivitás. Ki­merítő kivizsgálás nélkül is jól elkülöníthető egymástól a puffadás gyomor eredetű, bél eredetű és székrekedéssel kísért formája. E tünetek hátteré­ben leggyakrabban funkcionális dyspepsia, irritábilis bél szindróma vagy krónikus idiopathiás obstipatio húzódik meg. A funkcionális emésztőszer­vi panaszok kezelésének első lépése az empirikus terápia. Fény derülhet gluténnal és az ételek más összetevőivel szembeni nem coeliakiás érzé­kenységre, ám a szigorú kizárásos diéták rutinszerű alkalmazása mellett nem szól elég adat.

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ

A bizonyítékok nem egyértelműek. A gluténmentes diéta esetenként javítja a tünetek egy részét, ezért ajánlható az IBS-ben szenvedő betegek számára (B szintű ajánlás, nem egybehangzó, kis, véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálatok [RCT-k] alapján).

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ

A fermentálható oligoszacharidokban, diszacharidokban, monoszacharidokban és poliolokban (FODMAP) szegény diéta enyhíti az irritábilis bél szindróma (IBS) tüneteit és javítja az életminőséget a szokványos étrendhez képest (A szintű ajánlás, véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgála­tok [RCT-k] metaanalízise alapján). A szolubilis rostok pótlása csökkenti az IBS tüneteit, pl. a hasi fájdalmat (B szintű ajánlás, RCT-k gyenge minő­ségű metaanalízise alapján). Azokban az esetekben, amikor az IBS tüne­tei gluténmentes diéta hatására javulnak – még ha nem is mutatkoznak gluténszenzitív enteropathia jelei –, előnyösebb a gluténmentes étrend fenntartása (B szintű ajánlás, egy RCT alapján).

A makro- és mikrotápanyagok hasznosításának zavarát malasszimilációnak nevezzük. A tápanyagfelvétel zavara különféle belgyógyászati kórképek formájában manifesztálódhat, amelyek differenciáldiagnosztikája a keze­lőorvost komoly kihívások elé állíthatja. A cikk ezeknek a betegeknek az ellátását szeretné gyakorlati tanácsokkal segíteni.

 A szénhidrát-malabszorpció a szervi eltéréssel nem magyarázható hasi panaszok – meteorizmus, flatulencia, fájdalom, hasmenés – gyakori oka. A laktóz és fruktóz mellett sok más „fermentálha­tó oligo-, di- vagy monoszacharid és poliol” (betűszóval: FODMAP) is okozhat hasi diszkomfortot és irritábilis bél szindrómára emlékeztető tüneteket.

A testünkben túlsúlyban élő apatogén mikroorganizmusok alapvető szerepet játszanak az egészséges homeosztatikus egyensúly fenntartásában. Zavaruk a legkülönbözőbb betegségek patomechanizmusában lényeges tényezőként szerepel.

A máj-cirrhosisban szenvedő betegek körében 20–30%-os gyakorisággal alakul ki hepatogén diabetes. A gyógyszeres kezelést elsősorban a mellékhatások határozzák meg. Különösen alkoholabúzus esetén kell szem előtt tartani a hypoglykaemia fokozott veszélyére.