A cikk hangsúlyozza a major opioid terápia indikációjának feltételeit kró­nikus fájdalom betegségekben. Kiemeli, hogy a mellékhatások megelőzé­sének legfontosabb momentuma a korrekt indikáció és a jól felépített, jól kontrollált terápia. Röviden említi az opioidreceptorokat és az opioidok hatásait, majd részletesen taglalja a tartósan alkalmazott major opioid terápia korai és késői mellékhatásait.

Az opioidhasználati zavar krónikus, relabáló kórállapot. Gyógyszeres keze­léssel növelhető a teljes remisszió esélye. A methadon és a buprenorphin opioidagonisták, melyek csökkentik a mortalitást, az opioidhasználatot, a HIV és a hepatitis C vírus transzmisszióját, miközben a terápiás retenciót javítják.

Közepesen erős vagy erős fájdalmak esetében a 25 mg dexketoprofen + 75 mg tramadol kombináció nagyobb arányban eredményez megfele­lő fájdalomcsillapítást, mint a placebo, illetve az azonos dózisban adott dexketoprofen vagy tramadol önmagában.

Cochrane Database of Systematic Reviews, 2016. szeptember

A fájdalom globális közegészségügyi probléma, az orvosi konzultációk és kórházi felvételek leggyakoribb oka. A nem megfelelően kontrollált fájdalom szövődményekhez vezethet, rontja a betegek elégedettségét, növeli a krónikus fájdalomba való átmenet esélyét. A multimodális terápia az eltérő hatásmechanizmusok ötvözésével jobb fájdalomcsillapító ha­tást biztosít, mint bármelyik komponens önmagában. A dexketoprofen és a tramadol fix dózisú kombinációja az akut fájdalmak különböző formáiban alkalmazható eredményesen.

Current Medical Research and Opinion, 2017. június

A Skudexa más-más támadásponton ható opioid fájdalomcsillapító (tramadol) és nem szteroid gyulladáscsökkentő (dexketoprofén) fix dózi­sú kombinációja, mely az akut fájdalom különféle formáiban hatásosabb fájdalomcsillapítást biztosít, mint a kombináció bármely komponense ön­magában. A jó biztonságossági profilt a mellékhatások ritkább előfordulása jelzi, és a betegelégedettség is kiváló.

Acta Bio Medica, 2017

A terápiarezisztens depresszió kezelésében nyújthat új megoldást az érzéste­lenítőként ismert ketamin alkalmazása, ugyanis az injekcióban adott ketamin mellékhatásként gyorsan kialakuló antidepresszáns hatással is rendelkezik. Ez azonban nem tart sokáig, ezért a hosszú távú antidepresszáns hatás fenn­tartása optimális adagolási séma révén még kutatás tárgyát képezi.

A funkcionálisan szelektív receptorligandok alkalmazása biztonságosabb, hatásosabb gyógyszerek kifejlesztését teszi lehetővé – a szívelégtelenség kezelésében éppúgy, mint a fájdalomcsillapítás terén.

A betegek jelentős hányada krónikus mozgásszervi eredetű fájdalom miatt keresi fel háziorvosát, a reumatológiai vagy ortopédiai szakrendeléseket. A hatásos fájda­lomcsillapító kezelés nemcsak a funkcionális állapotot, hanem az életminőséget is javítja, a munkaképesség fenntartásával vagy helyreállításával a háttérben álló kór­képek által okozott gazdasági terhet is csökkenti. A fájdalomcsillapítók elterjedt al­kalmazása ellenére a betegek közel fele elégtelennek érzi a gyógyszerek hatását. A jelen összefoglaló áttekintést nyújt a mozgásszervi eredetű fájdalmak leggyako­ribb okairól, az egyes kórképek által okozott panaszok jellegzetességeiről és a fájda­lomcsillapítók egyes csoportjainak alkalmazási lehetőségeiről.

Hatóanyagot nem tartalmazó készítményt vagy hatástalan beavatkozást időnként minden orvos alkalmaz, tudatosan vagy véletlenül. A sokszor látványos placebohatás hátterét ma élénken kutatják, és egyesek a mindennapi gyakorlatban is szerepet szánnak az imitált gyógyításnak.

A családorvosok többsége nincs kellően felkészítve a helytelen szerhasználat felis­merésére és az ebből fakadó problémák kezelésére. Léteznek validált és időkímélő szűrési módszerek, amelyek lehetővé teszik a problematikus szerhasználat felisme­rését. Ha a szűrés eredménye pozitív, rövid felméréssel be lehet sorolni a beteget a veszélyes használat, a szerabúzus vagy a szerfüggőség kategóriájába. Veszélyes használat esetén elegendő lehet a rövid orvosi tanácsadás, szerabúzus esetén ezt folyamatos újraértékeléssel kell kiegészíteni, a szerfüggő betegeket mindenképpen addiktológushoz kell utalni. A szűrés, a tanácsadás és a kezelés során a beteg bizta­tására kell törekedni, kerülve a konfrontációt.