Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 10
#1
OTSZ Online >> Rovatok >> Aktuális
2020-02-28

Friss adatok szerint az Egyesült Államokban az otthonszülésekkor nagyobb a magzati halálozás aránya, mint az egészségügyi intézményekben levezetett szülések esetén.

#2
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle XVI. évf. 1. szám
OTSZ Online >> Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle
2014-03-07

A köldökzsinór-előesés jól ismert szülészeti sürgősségi állapot, melynek során a köldökzsinór a magzat elöl fekvő részét megelőzve vagy azzal egy időben halad keresztül a cervixen. Ilyenkor könnyen fennáll annak a veszélye, hogy a köldökzsinór a magzat elöl fekvő része és a környező lágyrészek vagy a csontos medence közé nyomódik, ami magzati hypoxiát eredményezhet. Bár nem gyakori sürgősségi állapot a szülészetben, a köldökzsinór-előesés az egyik olyan klinikai szituáció, amikor az első döntés nagyban meghatározhatja az anya és a magzat további sorsát.

#3
OTSZ Online >> PR cikkek
2012-07-30

A WHO és a FAO meghatározása szerint a probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok (többnyire baktériumok), amelyek megfelelő mennyiségben alkalmazva a gazdaszervezet egészségére jótékony hatást gyakorolnak. A bennük levő baktériumok többnyire azonosak vagy nagyon hasonlók a bélben található jótékony baktériumokhoz. Az utóbbi 10–15 évben egyre nagyobb irántuk az érdeklődés, mert számos betegségben bizonyultak alkalmasnak a kezelésre és/vagy a profilaxisra, viszonylag ártalmatlanul, gyakorlatilag mellékhatástól mentesen.

#4
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle XIV. évf. 3. szám
OTSZ Online
2012-06-11

Ez a rovat olyan eseteket mutat be, amelyek különböző peres ügyekben tárgyalt orvosjogi alapelvekre hívják fel a figyelmet.
Nem szándékozik jogi tanácsokat adni. A rovat végén a magyar kiadás főszerkesztôje tesz észrevételeket.

1. A beleegyező nyilatkozat hiánya elektív szülésindukciót követően
2. Az otthonszülés veszélyeire vonatkozó tájékoztatás elmaradása
3. Az FHR-lassulás figyelmen kívül hagyását okolták   a magzat haláláért
4. Indokolt lett volna-e a magzati genetikai vizsgálat a terhességben?
 

 

 

 

#5
OTSZ Online >> Rovatok >> Aktuális
2012-02-01

A korábbi 14 éven át tartó csökkenést követően 2004 és 2009 között 29 százalékkal emelkedett az otthonszülések száma az Egyesült Államokban, és ezzel az eddigi legmagasabb szintre emelkedett azóta, hogy megkezdődött az erre vonatkozó adatgyűjtés 1989-ben. 

#6
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle XIII. évf. 3. szám
OTSZ Online
2011-07-19

 

Az intézeten kívüli (otthon) szülés
az elmúlt években mindig
nagy sajtóvisszhangot kapott
– igaz, elsôsorban az ahhoz kapcsolódó
büntetôeljárások miatt. A szülész-nôgyógyász
szakma is többször foglalkozott
az intézeten kívüli szülés szakmai
feltételeivel. Jogszabály nevesítve sohasem
tiltotta, így elvileg az lefolytatható
volt, hiszen amit jogszabály nem tilt, azt
a jelenlegi megengedô jogrendszerben
lehet folytatni. Természetesen, az intézeten
kívül szülést ellenzôk is le tudták
vezetni a hatályos Egészségügyi Törvény
általános betegjogi rendelkezéseibôl,
hogy az intézeten kívüli szülés konkrét
tiltó rendelkezés hiányában is miért
nem lenne lehetséges. Az intézeten
kívüli szülés korábban is és jelenleg is
egészségügyi szolgáltatásnak minôsül,
arra egészségügyi mûködési engedél�-
lyel szolgáltató ismereteim szerint nem
rendelkezett, így ha elvileg lehetséges
is volt ezt a tevékenységet végezni, egy
formai követelmény, a mûködési engedély
hiányában az nem volt folytatható.
E bizonytalan helyzeten kívánt változtatni
a jogalkotó, amikor elfogadta az
intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól,
feltételeirôl és kizáró okairól szóló
35/2011. (III. 21.) kormányrendeletet.
A rendelettel egyértelmûen eldôlt, hogy
az intézeten kívüli szülés végezhetô
egészségügyi szolgáltatás, de csak a jogszabályban
meghatározott szigorú formai
és tartalmi feltételek mellett. Az
értelmezési kérdések ezt követôen tehát
nem a szolgáltatás végezhetôségével
kapcsolatban kerülnek majd a jövôben
elô, hanem a rendeletben írt feltételekkel
összefüggésben. A jelen cikkben a
rendeletet kívánom bemutatni, és ahhoz
jogászként teszek észrevételeket, és a
jövôben felmerülô néhány problémára
szeretném felhívni a figyelmet.

Az intézeten kívüli (otthon) szülés az elmúlt években mindig nagy sajtóvisszhangot kapott– igaz, elsősorban az ahhoz kapcsolódó büntetőeljárások miatt. A szülész-nőgyógyász szakma is többször foglalkozott az intézeten kívüli szülés szakmai feltételeivel. Jogszabály nevesítve sohasem tiltotta, így elvileg az lefolytatható volt, hiszen amit jogszabály nem tilt, azt a jelenlegi megengedő jogrendszerben lehet folytatni. Természetesen, az intézeten kívül szülést ellenzők is le tudták vezetni a hatályos Egészségügyi Törvény általános betegjogi rendelkezéseiből, hogy az intézeten kívüli szülés konkrét tiltó rendelkezés hiányában is miért nem lenne lehetséges. Az intézeten kívüli szülés korábban is és jelenleg is egészségügyi szolgáltatásnak minősül, arra egészségügyi működési engedéllyel szolgáltató ismereteim szerint nem rendelkezett, így ha elvileg lehetséges is volt ezt a tevékenységet végezni, egy formai követelmény, a működési engedély hiányában az nem volt folytatható. E bizonytalan helyzeten kívánt változtatnia jogalkotó, amikor elfogadta az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló 35/2011. (III. 21.) kormányrendeletet. A rendelettel egyértelműen eldőlt, hogy az intézeten kívüli szülés végezhető egészségügyi szolgáltatás, de csak a jogszabályban meghatározott szigorú formai és tartalmi feltételek mellett. Az értelmezési kérdések ezt követően tehát nem a szolgáltatás végezhetőségével kapcsolatban kerülnek majd a jövőben elő, hanem a rendeletben írt feltételekkel összefüggésben. A jelen cikkben a rendeletet kívánom bemutatni, és ahhoz jogászként teszek észrevételeket, és a jövőben felmerülő néhány problémára szeretném felhívni a figyelmet.

#7
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle XIII. évf. 3. szám
OTSZ Online
2011-07-19

 

A hazai és a nemzetközi médiában
2010-ben széleskörû társadalmi
vita bontakozott ki az otthonszülés
magyarországi helyzetérôl úgy,
hogy az eddigi tervezett hazai intézeten
kívüli gyakorlatról semmilyen megbízható,
hiteles adat nem áll rendelkezésre.
Az érzelmileg túlfûtött, kevés konkrétumot
tartalmazó viták során számos
– a közvéleményt megtévesztô – téves
adat, csúsztatott értelmezés hangzott
el, egyes megszólalásokban az intézeti
szülés elleni hecckampány elemei is
megjelentek.
A múlt század elején az otthonszülés
a fejlett országokban 70-95%-os gyakorisággal
fordult elô, nagy anyai és
újszülötthalálozással. A fejletlen országokban
a szülések 40%-a ma is otthon,
szaksegítség nélkül zajlik, igen
nagy anyai és perinatális mortalitással.
1,2 Magyarországon az elmúlt évtizedekben
az anyai halálozás fokozatosan
10/100 000 szülés alá, a perinatalis
mortalitás 7-8 ezrelékre csökkent, megközelítve
a fejlett nyugati országok eredményeit.
A világ fejlett országaiban a
tervezett otthonszülések száma napjainkra
lényegesen csökkent, különbözô
gyakorisággal fordul elô: Hollandiát kivéve,
a tervezett otthonszülések száma
általában nem haladja meg az 1-3%-ot
(Románia, Szlovákia, Csehország: nincs
adat; Ausztrália 0,3%; Olaszország 0,04-
0,85%; Egyesült Államok <1%; Japán 1%;
Franciaország 1%; Belgium 1%; Ausztria
2%; Új-Zéland 2,5%; Egyesült Királyság
3%; Hollandia 30%).2–6

A hazai és a nemzetközi médiában 2010-ben széleskörű társadalmi vita bontakozott ki az otthonszülés magyarországi helyzetéről úgy, hogy az eddigi tervezett hazai intézeten kívüli gyakorlatról semmilyen megbízható, hiteles adat nem áll rendelkezésre. Az érzelmileg túlfűtött, kevés konkrétumot tartalmazó viták során számos – a közvéleményt megtévesztő – téves adat, csúsztatott értelmezés hangzott el, egyes megszólalásokban az intézeti szülés elleni hecckampány elemei is megjelentek.

 

#8
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle IX. évf.6. szám
OTSZ Online
2007-11-01
  A közelmúltban otthonszülés során bekövetkezett tragikus esemény miatt a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium kötelességének érzi, hogy ismét hangot adjon véleményének az otthonszüléssel kapcsolatban. A Kollégium 1999-ben és 2002-ben már foglalkozott az „otthonszülés” kérdéskörével, és mindkét alkalommal elutasította a tervezett otthonszülés gondolatát és gyakorlatát. Tette ezt azzal az egyetlen és megcáfolhatatlan magyarázattal, hogy „otthon” nem teremthetők meg a biztonságos szülésvezetés azon szakmai feltételei, amelyek a kórházak szülészeti osztályán rendelkezésre állnak.   A terhesség és a szülés élettani folyamat ugyan, de – bármennyire hihetetlen – magában hordozza a legsúlyosabb szövődményeket, akár az élet elvesztésének kockázatát is. Köztudott, hogy az élet legveszélyesebb szakasza a születés körüli időszak. Nem vitatható azonban, hogy a szülések egy része akár spontán, otthoni körülmények között, akár orvosi beavatkozás nélkül is lezajlik, és minden anyai és/vagy magzati probléma nélkül egészséges újszülött jöhet a világra. A zavartalan lefolyást, a jó eredményt azonban nem lehet előre garantálni egyetlen szülés esetében sem. Nem létezik olyan módszer, amellyel teljes bizonyossággal meg lehetne jósolni, hogy a szülés során előfordul- e majd szövődmény vagy sem. Ha pedig bekövetkezik, akkor gyakran egyik pillanatról a másikra történik, amikor azonnali beavatkozásra van szükség, teljes személyi, tárgyi és intézményi háttérrel. Ilyen esetekben csak a sürgős intézeti ellátás mentheti meg az anya és/vagy a magzat életét.
#9
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle IX. évf.3. szám
OTSZ Online
2007-05-01
 A kongresszus fő témája: „Bábák a XXI. században”. A témák között szerepelt a szülőszobai ellátás, az alternatív szülés, a vertikális szülés, a vízben szülés, az otthonszülés, az anya–gyermek korai kapcsolata, a rooming-in, a fogamzásgátlás a korai gyermekágyas időszakban és a szülésznőképzés. A kongresszus elnöke prof. dr. Papp Zoltán, a Semmelweis Egyetem, ÁOK, I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója volt. A konferencián több mint 250 szülésznő vett részt az ország különböző szülészeti és nőgyógyászati osztályairól, akik összesen 36 jól prezentált, színvonalas előadást tartottak. A kongresszus szakmai színvonalát emelte a felkért referátumok megtartása. Az elhangzott referátumok: A szülő nő, a szülészorvos és a szülésznő együttműködése a szülőszobán (prof. dr. Papp Zoltán); A szülésznőséggel kapcsolatos aktualitások (Csetneki Julianna); A szülésznők szerepe a terhesgondozásban (prof. dr. Tóth Zoltán); Hemosztáziszavar terhességben (prof. dr. Pajor Attila); Vízben szülés (dr. Tiba János); Szülésvezetés megelőző császármetszést követően (prof. dr. Pál Attila).
#10
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle VIII. évf.5. szám
OTSZ Online
2006-09-01
A szülésznő szerepe és feladatai „A szülésznő olyan személy, aki – miután hivatalosan felvételt nyert az adott ország előírásainak megfelelő módon akkreditált szülésznőképzési programra – sikeresen teljesítette az előírt tanulmányi kötelezettségeket és megszerezte a szükséges végzettséget a nyilvántartásba vételhez és/vagy a szülésznői tevékenység gyakorlásának jogszerű megkezdéséhez. A szülésznők biztosítják a megfelelő felügyeletet, gondozást és tanácsadást a nők számára a terhesség és a szülés alatt, valamint a szülés utáni időszakban, képesek szülések önálló levezetésére és az újszülöttek, csecsemők gondozására. A gondozási tevékenység magában foglalja a preventív intézkedéseket, az anya és a gyermek rendellenes állapotainak felismerését, orvosi segítség igénylését és – annak hiányában – sürgősségi beavatkozások elvégzését. Fontos feladat az egészségügyi tanácsadás és oktatás, nem csupán anyák, hanem családok és a közösség számára egyaránt. A tevékenység magába foglalja a szülésre és a szülői feladatokra való felkészítést, és kiterjed a nőgyógyászat, a családtervezés és a gyermekgondozás egyes területeire. A szülésznő tevékenységét kórházakban, klinikákon, egészségügyi központokban, otthonokban és más területeken végzi.” (WHO 1996) Magyarországon a szülésznő feladatai a következőkben térnek el az idézett WHO-szabályozástól: • A várandósok gondozását szülészorvosok irányítása mellett a védOEnOEk végzik. • A szülések önálló levezetése csak szakorvos jelenlétében vagy annak utasítására történhet. • A csecsemők gondozása csecsemOEgondozói, illetve védőnői feladat. • A szülésznő Magyarországon az egészségügyi ellátást biztosító rendszerben, elsősorban azon egységekben, részlegekben tölt be szülésznői munkakört, ahol a szülészeti események történnek. Mindezen túl a szülészeti ellátás egyéb szabályozott területén is tevékenykedhet. A tervezett otthonszülés nem tartozik a szabályozott területek közé, tehát ott nem dolgozhat szülésznő. A magyarországi szülésznőképzés szabályozása Magyarországon a szülésznők képzése kizárólag akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzési formában történhet. A szülésznői hivatásra való felkészítés azon képzések közé tartozik, amelyekre az Európai Uniós szabályok vonatkoznak. A 2006/2007. tanévtől a szülésznők képzése főiskolai szintre emelkedett. Elvileg egymás mellett is működhet a két rendszer. Ezt napjainkban is megfigyelhetjük, mert nappali tagozaton csak főiskolai képzés indul, levelező tagozaton viszont felsőfokú akkreditált szülésznőképzést is meghirdettek.

blog

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.