Új-zélandi kutatók szerint a kivi növelheti a székletürítés gyakoriságát a székrekedésben szenvedőknél.

A krónikus székrekedés kezelése nehéz, mivel a folyamatos hashajtó­szedés megszokáshoz vezet, a drasztikus hashajtás megviseli a beteget, hypokalaemiát okozhat súlyos szívritmuszavarral. Fontos, hogy az étrend laxatív, rostdús legyen, és enyhébb székletlazító készítményekkel kell ele­inte próbálkozni: ilyenek a laktulóz, útifűmaghéj, macrogol, laxatív kúpok, egyéb rosttartalmú laxatív készítmények. Ha erősebb hashajtók alkalma­zására van szükség, fontos figyelembe venni a gyógyszerkölcsönhatásokat és a lehetséges mellékhatásokat is.

A gyógynövények ugyanúgy lehetnek többé vagy kevésbé hatásosak, mint a konvencionális medicina gyógyszerei, de ugyanúgy lehetnek mellék­hatásaik is. A gyógynövények hepatotoxicitásával kapcsolatos esetköz­lések száma viszonylag kicsi, ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az ilyen mellékhatásaik bizonyosan ritkák, hiszen sokan az orvosuk tudta nélkül szedik e szereket. Az irodalmi adatok szerint a nálunk is elterjedt gyógynövények közül különösen a csombormenta, a gamandor, a maté, a vérehulló fecskefű és a fekete nadálytő készítményeinek használatakor jelenthet a hepatotoxicitás komoly veszélyt.

Különösen sok buktatók rejt a dysphagia, a gastroparesis és a székürítési rendellenességek kezelése.

Gyakran hallunk, olvasunk az étrend-kiegészítők és az ún. funkcionális élelmiszerek elsődleges és másodlagos kardiovaszkuláris prevenciós hatásáról, ha másutt nem, az ilyen termékek hirdetéseiben. Az eddigi klinikai vizsgálatok azonban nem iga­zolták, hogy a különféle antioxidánsok, szterinek és más kiegészítők rendszeres fo­gyasztása védelmet nyújtana a „kemény kardiovaszkuláris kimeneteli események­kel”, pl. a szívizominfarktussal vagy a szélütéssel szemben. Egyes vizsgálatokban éppenséggel ártalmasnak bizonyult egyik-másik étrend-kiegészítő pótlása. Az ét­rend-kiegészítők használatának általános ajánlásához több hatásossági és biztonsá­gossági adatra lenne szükség.

Több mint 100 angol nyelvű szaklap 2011-es terméséből egy hét klinikusból álló kutatócsoport kb. 250 olyan vizsgálatot választott ki, amely alkalmas lehet a mindennapi háziorvosi gyakorlat javítására. Cikkünk azt a húsz vizsgálatot veszi sorra, amely a háziorvosok megítélése szerint a legfontosabb, a mindennapi gyakorlatot leginkább megváltoztató kutatás volt a 2011-ben napvilágra került vizsgálatok közül.