Az idős, esendő betegek mindössze harmada van életben egy hónappal a kórházi elbocsátást követően perioperatív újraélesztés után.

A szívhibával született felnőttek (SzSzF) szervezett és körültekintő szakel­látást igényelnek, de a kardiológiai szakellátó hálózat nincs megfelelően felkészítve ennek az igénynek a kielégítésére. Az ilyen betegek ellátása leg­nagyobb részben a háziorvosokra és a veleszületett vitiumok terén speciális képzettséggel nem rendelkező kardiológusokra hárul. Az optimális hosszú távú beteggondozáshoz rendszeres találkozásokra és interdiszciplináris konzultációs lehetőségekre van szükség.

A szívritmuszavar gyakori jelenség, és akut helyzetben kihívást jelenthet a kezelőorvos számára. A cikkben bemutatjuk az akár az életet is fenyege­tő bradycard és tachycard szívritmuszavarokat és kezelésüket, valamint gyakorlati tanácsokat adunk a kórismézésükhöz.

Az infektív endocarditis a korszerű antibakteriális kezelés és az időben végzett szívsebészeti beavatkozások ellenére napjainkban is jelentős ha­lálozással járó megbetegedés. Az endocarditisek megelőzése ezért kitün­tetett jelentőségű. Az endocarditis antimikrobás profilaxisára vonatkozó nemzetközi ajánlások sokat egyszerűsödtek az elmúlt évek során.

A szív és az endokrin rendszer szorosan együttműködnek. A szívben terme­lődnek és a szívre hatnak egyes kardiális hormonok, de perifériás endokrin szervek által termelt hormonok is befolyásolják a szívműködést. Az endokrin rendszer zavarai jelentkezhetnek elsődlegesen szívpanaszok formájá­ban is. A cikkben gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be, hogy milyen fontos az endokrin faktorok ismerete, valamint az interdiszciplináris szem­lélet a szív- és érrendszeri betegségek diagnosztikájában és kezelésében.

A vashiány a szívelégtelenségben szenvedő betegek közel 50%-ánál figyel­hető meg, az anaemia leggyakoribb oka, az anaemiától függetlenül rontja a betegek terhelési kapacitását, életminőségét és életkilátásait. A vas(III)- karboximaltóz hatékony, biztonságos, új terápiás lehetőség a vashiányos, krónikus szisztolés szívelégtelenségben szenvedő betegek kezelésére. A mindennapi gyakorlatban a vashiány (a ferritin és a transzferrinszaturáció) rutinszerű mérése, szükség esetén korrigálása nagymértékben hozzájárul­hat az optimális gyógyszeres kezelés ellenére panaszos betegek panaszai­nak csökkentéséhez, életminőségük, terhelhetőségük javításához.

A cikk bemutatja a csökkent ejekciós frakcióval járó szívelégtelenség (HFrEF) standard terápiájára vonatkozó adatokat a krónikus vesebetegség különböző stádiumaiban levő betegek esetében, majd az újabb kezelési lehetőségeket veszi szemügyre. Csak a HFrEF kórjóslatának javítása cél­jából alkalmazott készítményekre koncentrál. A tünetek kontrollálására alkalmazott kiegészítő szereket – főleg a kacs- és a tiazidszerű vízhajtókat, valamint a digitalis-készítményeket – nem tárgyalja.

A mellkasi aorta aneurysma kezelése az utóbbi három évtizedben a ma­gas halálozás és a hagyományos aortaműtétek szövődményei miatt az endovaszkuláris aortarekonstrukció (TEVAR) irányába fejlődött. A cikk a diag­nosztikai lehetőségek után az endovaszkuláris terápia lehetőségeit és kocká­zatait tekinti át a 2017-ben nyilvánosságra hozott európai útmutató alapján.

Az elmúlt években több tanulmány vizsgálta diabeteses, pitvarfibrilláló betegek körében az új típusú antikoagulánsokkal (NOAC) történő véralvadásgátlásnak a stroke és a szisztémás embolisatio megelőzésére kifejtett hatását. A III. fázisú vizsgálatok utóanalízisei és a való élet vizsgá­latok eredményei egyaránt alátámasztják a NOAC-ok, köztük a rivaroxaban hatásosságát és biztonságosságát diabetes és pitvarfibrilláció eseteiben is.

Az idős betegek szívinfarktusának ellátásával, sztatinkezelésével, malnutríciójának leküzdésével, transzkatéteres aortabillentyű-beültetésének (TAVI) javallatával és a TAVI utáni endocarditis megelőzésével kapcsolatos aktuális európai ajánlásokat tekinti át a cikk.