Az esendőséggel nő a perioperatív újraélesztés mortalitása

Az Amerikai Sebészeti Társaság regisztere alapján készült vizsgálat nemrég közölt eredményei szerint minél esendőbb egy beteg a műtétet megelőzően, annál magasabb a 30 napos mortalitás perioperatív újraélesztést követően, valamint nő annak az esélye, hogy a kórházból nem otthonába távozik. A vizsgálatban több, mint 3000 beteg vett részt, akiknél perioperatív újraélesztés történt. A vizsgálatvezető, Dr. Matthew B. Allen (Brigham and Women's Hospital, Boston) kiemelte, hogy a perioperatív keringésleállás nem feltétlenül végzetes esendő betegeknél, de nem is lehet teljesen visszafordíthatónak tekinteni ebben a betegcsoportban. Bár a műtét alatti keringésleállást „reverzibilisebbnek” tekintjük, mint a más helyzetben bekövetkezőt, igen kevés adat áll rendelkezésre arról, hogy ez esendő betegeknél is igaz-e. A fenti vizsgálat ebben a témában igyekszik bizonyítékot szolgáltatni, segítve ezzel a perioperatív újraélesztéssel kapcsolatos döntéshozatalt.

A vizsgálatban 3058, az Amerikai Sebészeti Társaság adatbázisában szereplő beteg vett részt, akiknél nem szívsebészeti műtét alatt vagy nem sokkal azután újraélesztés történt. A betegek átlagéletkora 71 év volt és 44%-uk volt nő. Az esendőséget (frailty) egy összetett skála alapján értékelték (RAI, revised Risk Analysis Index), ennek értéke 14 és 71 között mutatkozott, átlagosan 37,7 volt. A skálán legalább 40 pontot elérő betegek tekintendők esendőnek, ide tartozott a betegek negyede. A vizsgálatban több keringésleállás történt alacsony-közepes fiziológiás stresszel járó műtét során, mint sürgős műtét során (67,9% és 39,1%). Mindkét műtéti típus esetén gyakoribb volt a keringésleállás az esendő betegeknél. Az anesztézia módjában nem volt érdemi különbség az esendő és a nem esendő betegek között.

A tanulmány elsődleges végpontja a 30 napos mortalitás volt: a teljes vizsgálati populációban ez 58,6%, az esendő betegeknél 67,4%, míg a nem esendő betegeknél 55,6% volt. Az elesettség és a mortalitás pozitív összefüggést mutatott. 1164 beteg került felvételre otthonából és élt túl a kórházi elbocsátásig, közülük 38,6%-ot nem otthonába bocsátottak. Esendő betegeknél ez az arány 59,3%, nem esendő betegeknél 33,9% volt. Az esendőség és a nem otthonra bocsátás pozitívan korrelált.

A vizsgálatvezető szerint nem létezik alacsony kockázatú beavatkozás esendő betegeknél. Az esendő betegek orvosi ellátása és a műtétre való felkészítése, valamint a betegre szabott tervezés segíthet a szövődmények csökkentésében, illetve azok gyors felismerésében és kezelésében. A perioperatív időszakban bekövetkező klinikai állapotromlás kezelése közös döntéshozatalt igényel, melyben lehetőség szerint a beteg prioritásait is figyelembe kell venni.

Dr. Balachundhar Subramaniam (Harvard Medical School, Boston) kiemelte, hogy a vizsgálat számszerűsíti az esendőséggel járó kockázatot műtét esetén és ezzel segítheti az esendőség okozta problémák pontosabb megítélését az egészségügyi dolgozók, a betegek és a biztosítók részéről is. Véleménye alapján az esendőség felmérése nélkülözhetelen minden műtéti beavatkozás előtt, hogy azonosíthassuk a magas kockázatú betegeket és csökkenthessük a perioperatív szövődmények megjelenését. Az esendő betegeknél a műtét előtti megfelelő edukáció, táplálás, fizikai aktivitás és pszichológiai támogatás segíthet a kedvezőtlen kimenetel megelőzésében.

Dr. Joseph Cleveland (University of Colorado) véleménye szerint a vizsgálat keretet ad az esendő betegek tájékoztatásához, hiszen így pontosabb adatokkal szolgálhatunk a műtétet megelőzően.

Írásunk az alábbi források alapján készült:

Mortality Post-Perioperative CPR Climbs With Patient Frailty - Medscape - Jul 18, 2023.

https://www.medscape.com/viewarticle/994487?src=#vp_1

Allen MB, Orkaby AR, Justice S, et al. Frailty and Outcomes Following Cardiopulmonary Resuscitation for Perioperative Cardiac Arrest. JAMA Netw Open. 2023;6(7):e2321465.