kommentár Dr. Somogyi Péter cikkei

A futás többféle sérülés veszélyével fenyegeti a sportolókat. A futók sérü­lései többnyire túlerőltetésre vezethetők vissza. A tendinopátiák leggyak­rabban a patella inát, az Achilles-ínt és a combhajlító rendszert érintik, elsődlegesen excentrikus gyakorlatokkal kezelhetők. Az iliotibiális szalag szindróma és a patellofemorális fájdalom szindróma terápiája a rugalmas­ságot fokozó gyakorlatokon túl a törzs és a láb erősítéséből áll. Az akut térdínhúzódások és a mediális tibiális stressz szindróma kezelése viszony­lagos nyugalomba helyezést igényel. A boka húzódásainak gyógyulását gyorsítja a korai mobilizálás. Plantáris faszciopátia eseteiben a tünetek ja­vulása várható a nyújtógyakorlatoktól, a sarok megemelésétől és ortézisek alkalmazásától.

A D-vitamin-hiány bármelyik korosztályt érintheti. A hiányállapotra szimmetrikus derékfájás, a törzsközeli izmok gyengesége, izomfájdalom, a szegycsontra vagy a sípcsontra kifejtett nyomás hatására fellépő lüktető fájdalom hívhatja fel a figyelmet. D-vitamin-hiány gyanújakor meg kell határozni a 25-hidroxi-D-vitamin szérumkoncentrációját; hiányállapotról akkor beszélünk, ha ez nem éri el az 50 nmol/l-t, a 50–75 nmol/l-es érték D-vitamin-elégtelenséget jelez. A kezelés célja a D-vitamin-szint rendezése a tünetek enyhítése, a csonttörések, elesések és egyéb következmények valószínűségének csökkentése érdekében. Az American Academy of Pediatrics azt javasolja, hogy csecsemő- és gyermekkorban legalább napi 400 NE D-vitamin jusson be a szervezetbe táplálék vagy vitaminkészítmények útján. Bizonyítottnak látszik, hogy felnőttkorban napi 700–800 NE-nyi D-vitamin-pótlással sikerrel vehetjük fel a harcot a csonttörések és az elesések ellen. A D-vitamin-hiány terápiája orális ergokalciferollal (D2-vitamin) történhet. A normális D-vitamin-szint elérése után fenntartó kolekalciferol- (D3-vitamin-) kezelést ajánlanak.