Hogyan kezelendő a medúzacsípés?

Háztartási ecet használható helyileg a csalánsejtek kiürülésének megaka­dályozására, ha a csípést Chironex fleckeri (ausztráliai kockamedúza), Physalia physalis (portugál gálya) vagy Alatina alata (hawaii kockame­dúza) okozta. Ha azonban a csípés a Chrysaora quinquecirrha (tengeri csalán) vagy a Cyanea capillata (sza­kállas medúza) fajba tartozó állattól származik, akkor ne használjunk ece­tet, mert az kiválthatja a csalánsejtek kiürülését (C szintű ajánlás; szakér­tői véleményen, illetve ellentmondásos eredményű in vitro tanulmányokon alapul).

Sütőport alkalmazhatunk helyi­leg a csalánsejtek kiürülésének meg­akadályozására C. quinquecirrha, C. capillata és a Norfolk északi partjainál élő atlanti-óceáni fajok esetén (C szin­tű ajánlás, szakértői véleményen, illet­ve egy in vitro tanulmányon alapul). Magnézium-szulfát használható helyi­leg Pelagia noctiluca (világító medúza) csípése esetén (C szintű ajánlás, egy in vitro tanulmányon alapul).

A medúzacsípés által okozott fájda­lom csökkentésére helyileg alkalmaz­hatunk melegítést is (B szintű ajánlás, randomizált, kontrollcsoportos vizs­gálatokon alapul). Az orális fájdalom­csillapítók segíthetnek, de parenterális analgetikumok, helyileg alkalmazott szteroidok, helyi érzéstelenítők és antihisztaminok használata ellentmon­dásos (C szintű ajánlás, szakértői vé­leményeken alapul). Vizelet, alkohol, papain és alumínium-szulfát helyi al­kalmazása hatástalan és nem ajánlott (B szintű ajánlás, randomizált, kontrollcsoportos vizsgálatokon alapul).

A bizonyítékok összegzése

A csalánozók (Cnidaria), ezen belül a medúzák számos fajának csípése kü­lönböző reakciókat vált ki (1. táblá­zat). (1–13) A kezelés célja kettős: a bőrbe jutó csalánsejtek kiürülésének meg­akadályozása, illetve a fájdalom csil­lapítása. A különböző beavatkozások eredményességének összehasonlításá­hoz jó minőségű vizsgálatok nem áll­nak rendelkezésre.

A csalánsejtek inaktiválása és ki­ürülésük megakadályozása. In vit­ro tanulmányok alapján Chironex fleckeri (14) és Physalia physalis (6) fajú medúzák csípése esetén a csalánsej­tek kiürülése megakadályozható he­lyileg alkalmazott háztartási ecettel. Ugyanakkor egy újonnan fölfede­zett Physalia-faj esetében az ecet a csalánsejtek kiürülését váltja ki, és nem ajánlják használatát az auszt­ráliai Physalia-fajok csípése esetén sem. (11) Rendszerint ajánlják a haszná­latát Alatina alata csípésének kezelé­sére, bár erre vonatkozóan nincsenek vizsgálati adatok a hasznosság alátá­masztására. (1) In vitro vizsgálatok ered­ményei szerint az ecet a csalánsejtek kiürülését okozza Cyanea capillata (9) és Chrysaora quinquecirrha (6) csípése esetén, és nem ajánlják a használatát Pelagia noctiluca csípése esetén sem. (6)

Egy in vitro vizsgálat azt mutatta, hogy C. quinquecirrha csípése esetén helyileg alkalmazható sütőpor 50%-os szuszpenziója a csalánsejtek kiürülé­sének megakadályozására. (6) A sütőpor-szuszpenzió használható C. capillata csípése (6,8) és a Norfolk északi partjainál élő atlanti-óceáni fajok csípése esetén. (7)

In vitro vizsgálatok eredménye sze­rint a helyileg alkalmazott magnézium-szulfát megakadályozza a P. noctiluca csípése következtében a bőrbe került csalánsejtek kiürülését. (10)

A bőrhöz tapadt csápok eltávo­lítása. A csalánsejtek kiürülésének megakadályozása után le kell kapar­ni a bőrhöz tapadt csápokat valami­lyen műanyag eszköz (pl. bankkártya) élével, esetleg borotvával (csalánsejtek a csápok eltávolítása után is maradnak a bőrben). (8)

Fájdalomcsillapítás. Több véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgá­lat is bizonyítja, hogy a helyi melegítés csökkenti a medúzacsípés által kivál­tott fájdalmat. Egy 127 páciens bevo­násával végzett randomizált vizsgálat eredménye szerint a 10 percig alkalma­zott meleg vizes palack jobban csök­kenti a fájdalmat, mint a hideg vagy a szoba-hőmérsékletű borogatás (esély­hányados: 5,2; 95%-os MT: 1,3–22,8; NNT [egy sikeres kezeléshez szükséges betegszám]: 8,3). (2) Egy 96 páciens bevo­násával végzett ausztráliai randomizált vizsgálat eredménye szerint a meleg vi­zes palack 42%-kal jobban csökkenti a fájdalmat, mint a hideg vizes palack (95%-os MT: 19–60%; NNT =2,4). (13)

Egy 32, jól elemezhető adatokat tar­talmazó orvosi feljegyzés használa­tával készült retrospektív áttekintés azt találta, hogy a 20 perces forró zu­hany jobban csillapította a fájdalmat a parenterális fájdalomcsillapítókhoz (pl. meperidin, butorphanol, morfin, ketorolac) képest (esélyhányados = 22,0; p=0,049). (3)

Egy 27 páciens bevonásával vég­zett floridai randomizált vizsgálatban a meleg víz alkalmazása után 1 órával mért fájdalomszint alacsonyabb volt, mint abban az esetben, ha hideg vizes borogatást használtak (89% vs. 56%; p<0,05; NNT=3). (15)

Egy 25 önkéntes bevonásával vég­zett, illesztett randomizált vizsgálat végkövetkeztetése az volt, hogy a he­lyi melegítés fájdalomcsillapító hatása a helyileg alkalmazott papaverin vagy ecet hatásához képest nem szigni­fikáns (2 perc után 10-ből 1,1 a kü­lönbség [95%-os MT: 0,6–1,6], míg 20 perc után 10-ből 1,6 [95%-os MT: 0,9–2,3]). (4)

Egy másik randomizált vizsgálat­ban 20 önkéntest csíptek meg Physalia medúzák csápjaival. (12) A csípési helyet négy részre osztották, és a negyede­ket más-más módon kezelték: ecetet, kereskedelmi forgalomban kapható ecetsavkészítményt, metilalkoholt, il­letve tengervizet használtak helyileg. A kezelés után 15 perccel azokon a te­rületeken, ahol ecetsavat használtak, a többi területhez képest szignifikán­san kisebb volt a fájdalom (p<0,05). Egy 62 páciens bevonásával végzett, véletlen besorolásos vizsgálat ered­ményei szerint a helyileg alkalmazott alumínium-szulfát és papain jobban csillapítja az Alatina medúza csípése által okozott fájdalmat, mint a tenger­víz vagy az édesvíz. (1)

Az elhúzódó fájdalom kezelésére használhatunk orális fájdalomcsilla­pítókat, de a parenterális analgetikumok, a helyileg alkalmazott szte­roidok, a helyi érzéstelenítők és az antihisztaminok használatával kap­csolatban megoszlanak a vélemények. (5)

Egyéb ajánlások

Ausztráliában az újraélesztéssel foglal­kozó szakmai bizottság 2010-es irány­elve (http://www.resus.org.au) több kategóriára osztja a lehetséges kezelé­seket. (5) A trópusi medúzák csípésének helyén bőséges ecetes öblítést java­solnak, valamint a csápok eltávolítását, és ha nem áll rendelkezésre ecet, tengervíz (nem édesvíz) használatát. A nem trópusi portugál gálya csípé­se esetén a csápokat el kell távolítani, majd a csípés helyét tengervízzel öb­líteni, és ajánlatos az érintett végta­got, illetve a csípés helyét meleg vízbe helyezni. Ha a fájdalom nem csökken, vagy ha nem áll rendelkezésre meleg víz, hideg vizes palack is használható. A nem trópusi medúzák által okozott kisebb csípések után a csápokat el kell távolítani, a csípés területét tenger­vízzel (nem édesvízzel) ki kell öblíte­ni, majd hideg vizes palackot helyezni a területre.

A cikkben megfogalmazott vélemények és kije­lentések a szerzők magánvéleményét tükrözik, és nem feltétlenül esnek egybe az USA Légierejének, illetve a Légierő orvosi szolgálatának hivatalos álláspontjával.

A szerzők nem jeleztek érdekütközést.

TREATMENT OF JELLYFISH ENVENOMATION • VOL 89 / NO 10 / MAY 15, 2014 / AMERICAN FAMILY PHYSICIAN

Irodalom:
1. Thomas CS, Scott SA, Galanis DJ, Goto RS. Box jellyfish (Carybdea alata) in Waikiki. The analgesic effect of sting-aid, Adolph’s meat ten­derizer and fresh water on their stings: a double-blinded, randomized, placebo-controlled clinical trial. Hawaii Med J 2001;60(8):205–207, 210
2. Thomas CS, Scott SA, Galanis DJ, Goto RS. Box jellyfish (Carybdea alata) in Waikiki: their influx cycle plus the analgesic effect of hot and cold packs on their stings to swimmers at the beach: a randomized, placebo-controlled, clinical trial. Hawaii Med J 2001;60(4):100–107
3. Yoshimoto CM, Yanagihara AA. Cnidarian (coelenterate) envenomations in Hawai’i improve following heat application. Trans R Soc Trop Med Hyg 2002;96(3):300–303
4. Nomura JT, Sato RL, Ahern RM, Snow JL, Kuwaye TT, Yamamoto LG. A randomized paired comparison trial of cutaneous treatments for acute jellyfish (Carybdea alata) stings. Am J Emerg Med 2002;20(7):624–626
5. Australian Resuscitation Council. Guideline 9.4.5. Envenomation – jellyfish stings. http:// www.resus.org.au/policy/guidelines/section_9/ jellyfish_stings.htm. Letöltve 2013. június 24-én
6. Burnett JW, Rubinstein H, Calton GJ. First aid for jellyfish envenomation. South Med J 1983;76(7):870–872
7. Burnett JW. Treatment of Atlantic cnidarian envenomations. Toxicon 2009;54(8):1201–1205
8. Burnett JW, Calton GJ. Venomous pelagic coelenterates: chemistry, toxicology, immu­nology and treatment of their stings. Toxicon 1987;25(6):581–602
9. Fenner PJ, Fitzpatrick PF. Experiments with the nematocysts of Cyanea capillata. Med J Aust 1986;145(3-4):174
10. Salleo A, La Spada G, Falzea G, Denaro MG. Discharging effect of anions and inhibitory effect of divalent cations on isolated nematocysts of Pelagia noctiluca. Molec Physiol 1984;5:25–34
11. Fenner PJ, Williamson JA, Burnett JW, Rifkin J. First aid treatment of jellyfish stings in Austra­lia. Response to a newly differentiated species. Med J Aust 1993;158(7):498–501
12. Turner B, Sullivan P. Disarming the blue­bottle: treatment of Physalia envenomation. Med J Aust 1980;2(7):394–395
13. Loten C, Stokes B, Worsley D, Seymour JE, Jiang S, Isbister GK. A randomised controlled trial of hot water (45 degrees C) immersion versus ice packs for pain relief in bluebottle stings. Med J Aust 2006;184(7):329–333
14. Hartwick R, Callanan V, Williamson J. Dis­arming the box-jellyfish: nematocyst inhibition in Chironex fleckeri. Med J Aust 1980;1(1):15–20
15. Lopez EA, Weisman RS, Bernstein J. A pro­spective study of the acute therapy of jellyfish en­venomations [abstract 24]. 2000 North American Congress of Clinical Toxicology Annual Meeting. J Toxicol Clin Toxicol 2000;38(5):513 81