A 20 legnagyobb forgalmú gyógyszeripari vállalat – 3. rész (AbbVie, Novartis, Merck)

Az AbbVie tulajdonában van a világ legnagyobb forgalmú gyógyszere, a Humira, és a cég mindent meg is tett annak érdekében, hogy a készítmény a gyógyszerek közül elsőként átlépje a bűvös 20 milliárd dolláros árbevételt. Ez a tavalyi évben sikerült is, ám a biohasonló készítmények a védettség lejártával már a piacon vannak, így 2022 és 2023 az AbbVie számára várhatóan egy átmeneti év lesz, melyekben a Humira nyomdokába lépő szereinek, a Rinvoqnak és a Skyrizinek a márkáit építi majd tovább. A 2021-es évet tekintve az AbbVie 22%-os növekedéssel, 56,2 milliárd dolláros forgalommal zárt, melyből a Humira még 20,7 milliárd dollárral vette ki a részét, ám az európai eladások már 10%-kal, 3,3 milliárd dollárra csökkentek. Pontosan ennek a zászlóshajó készítménynek a meghatározó szerepe az az Achilles-sarok, amiért a vállalat nagy erőfeszítéseket tesz a két új készítmény piaci helyzetének javítása érdekében. A Janus-kináz gátlók közé tartozó Rinvoq (upadacitinib) krónikus gyulladásos kórképekben (rheumatoid arthritis, arthritis psoriatica, spondylitis ankylopoetica, atópiás dermatitisz), az IL-23 gátló Skyrizi (rizankizumab) monoklonális antitest pedig plakkos psoriasis és arthritis psoriatica indikációkban alkalmazható, a két szertől az AbbVie 2025-re már 15 milliárd dolláros árbevételt remél.

Pont ezért figyelte nagy aggodalommal a cég a Pfizer új szerének, a Xeljanznak (tofacitinib) a vesszőfutását, melynek során az FDA úgy vélte, hogy a készítmény alkalmazása során felmerülő szív-érrendszeri kockázatok a teljes gyógyszerosztályra, tehát az összes Janus-kináz gátlóra kivetíthetők. És bár a Rinvoq még új indikációkkal is bővült az utóbbi években (colitis ulcerosa), a JAK-gátlók felett Damoklész kardjaként lebeg a súlyos szív-érrendszeri események, vérrög-képződés, és rákos megbetegedések kockázatára figyelmet felhívó, teljes gyógyszerosztályra vonatkozó figyelmeztetés.

Az immunológiai készítmények mellett az AbbVie a hemato-onkológiai készítmények területén is jelentős szereplőnek számít. Második legnagyobb forgalmú szere ugyanis az az Imbruvica (ibrutinib), mely 5,4 milliárd dolláros árbevétellel zárta a tavalyi esztendőt, és ott van még az 1,82 milliárd dollárt hozó Venclexta (venetoklax) is, melyek a várakozások szerint ebben az évtizedben végig fontos elemei lesznek az AbbVie portfoliójának.

A Novartis legfontosabb készítményei 2021 során egyrészt a gyulladásgátló biológiai szer, a Cosentyx (szekukinumab, 4,72 milliárd dollár), másrészt az Entresto (szakubitril/valzartán, 3,55 milliárd dollár) szívgyógyszer voltak. Az Entresto tavaly 40%-os árbevétel-növekedést produkált, de a Novartis máris készül 2025-re, amikor a szer védettsége lejár. Addig viszont évi legalább 5 milliárd dolláros árbevételt vár a készítménytől. A tavalyi év krónikájához tartozik, hogy a cég sikeresen vészelt át egy FDA elutasító döntést, és piacra dobta a Leqvio (inkliszirán) koleszterincsökkentő gyógyszert, melyet a rivális, önadagolású PCSK9 készítményekkel szemben sokkal ritkábban kell adagolni, igaz, a Leqvio-t csak orvos adhatja be.

A Novartis egyik leghíresebb szere az SMA indikációban alkalmazható Zolgensma, mely tavaly 46%-os növekedéssel 1,35 milliárd dolláros forgalmat generált, és a vállalat reményei szerint a fázis III. STEER vizsgálat kedvező eredményeinek függvényében idősebb betegeknél is használható lesz.

Az onkológiai üzletág a tavalyi évben vegyes eredményeket hozott, a hullámvasút során érkeztek jó és rossz hírek is. Jó hír volt, hogy a Kisqali (ribociklib) lett az első olyan CDK4/6 gátló, amely statisztikailag kimutatható túlélési növekedést mutatott HR-pozitív, HER2-negatív emlőrákban szenvedő posztmenopauzális nők első vonalbeli kezelése során. Idén érkeznek meg a NATALEE vizsgálat eredményei, amelyek tovább javíthatják a készítmény pozícióit. A Kisqali 2021-ben még nem ugrotta meg az 1 milliárd dolláros forgalmat, fő vetélytársai a piacon a Pfizer jól bejáratott szere, az Ibrance (palbociklib) és az Eli Lilly gyors növekedést mutató készítménye, a Verzenio (abemaciklib). Rossz hír volt viszont, hogy némileg váratlanul a Kymriah nem bizonyult hatásosnak B-sejtes non-Hodgkin limfóma másodvonalbeli kezelésében, ami gyakorlatilag szétfoszlatta a szer további piaci növekedésének lehetőséget. Különösen igaz ez annak fényében, hogy a rivális CAR-T terápiák, mint a Gilead Sciences szere, a Yescarta (axikabtagén ciloleucel) és a Bristol Myers Squibb készítménye, a Breyanzi (lizokabtagén maraleucel) sikeresen vette ezt az akadályt. Szintén jó hír volt onkológiai területen, hogy krónikus mieloid leukémia indikációban az FDA engedélyezte a Scemblix (aszkiminib) készítményt, és a Novartis másik két szere, a Gleevec (imatinib) és a Tasigna (nilotinib) is jól teljesített 1,02 illetve 2,06 milliárd dolláros forgalmával. Rossz hír volt viszont, hogy nem sikerült nem-kissejtes tüdőrák indikációt szerezni az eredetileg gyulladásos kórképek terápiájában használt Ilaris (kanakinumab) számára, mivel az IL-1 béta antitest újonnan diagnosztizált és korábban kezelt betegeknél egyaránt hatástalannak bizonyult.

A 2022-es évben a Novartis felvásárlásokba is kezdhet, mivel maradt még tőkéje abból a tranzakcióból, melynek során 20,7 milliárd dollárért eladta a Roche-ban meglévő részesedését. Dönteniük kell a generikus üzletág, a Sandoz jövőjéről is, mivel ez a terület 2021-ben 2%-os forgalomcsökkenést mutatott, bár a 9,6 milliárd dolláros árbevétel kétségkívül jól mutat a könyvekben.

A 2021-es évben a Merck nagyszabású átcsoportosítást hajtott végre, és a látszólag kis forgalomnövekedés óriási eredménynek számít, mivel a cég összesen 6,3 milliárd dollár árbevételű szert vezetett ki a piacról. A kiesés kompenzálásában oroszlánrésze volt a COVID-19 kezelésére engedélyezett orálisan szedhető molnupiravirnak, és a Merck kis számú, de nagyon erős tagokból álló blockbuster portfoliójának. Érdekesség a molnupiravirral kapcsolatban, hogy az Egyesült Államokban csak december 23-án engedélyezték hivatalosan, mégis, az előzetes megrendelések miatt csak a negyedik negyedévben 952 millió dolláros forgalmat ért el.

A Merck blockbuster szerei közül is kiemelkedik a Keytruda (pembrolizumab), melynek forgalma 20%-kal, 14,4-ről 17,2 milliárd dollárra nőtt az előző évben. A koronavírus sújtotta 2020 után szépen magára talált a humán papillómavírus elleni Gardasil, a 44%-os növekedés önmagáért beszél (3,9-ről 5,7 milliárd dollárra). Szép bővülést mutatott még a szelektív izomrelaxáns-megkötő Bridion (szugammadex), melynek forgalma 28%-kal, 1,5 milliárd dollárra emelkedett. Még ennél is nagyobb mértékben, 36%-kal emelkedett a Lynparza (olaparib) forgalma is, és bár a szer még valamivel 1 milliárd dollár alatt maradt, szorgalmasan gyűjtögette az onkológiai indikációkat, így szép jövő előtt áll.

Ennél kicsit borúsabbak a Merck 2022-es kilátásai, minthogy nehezen elképzelhető, hogy a molnupiravir sikere kitartson, különösen, hogy a Pfizer Paxlovidja jobb hatásosságot mutatott. A Keytrudának viszont minden esélye megvan arra, hogy a világ legnagyobb forgalmú gyógyszere címet átvegye a Humirától, mivel a PD-1 gátló már most 38 indikációban engedélyezett, de a Merck nem lassít, és további 30 ráktípusban vizsgálja a készítményt. Ha az AbbVie Achilles-sarkának azt tartottuk, hogy egyetlen szernek óriási dominanciája van a cég portfoliójában, akkor a Merck esetében sem tehetünk másként, de itt annyival kedvezőbb a kép, hogy a Keytruda szabadalmi védettsége csak 2028-ban fog lejárni.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

The top 20 pharma companies by 2021 revenue